Könyv

„Ha megcsalom, kinyír”

Halász Rita: Mély levegő

  • Györe Bori
  • 2021. január 20.

Sorköz

„Esküszöm az élő Istenre, hogy meghallgatom a másikat, és nem küldöm el az anyjába, ha mást gondol, mint én.”

„Esküszöm, hogy a problémákat nem söpröm a szőnyeg alá, hanem konstruktívan kezelem. Ha a másik felbosszant, őt meg nem ütöm, le nem rúgom az ágyról, nyakát nem szorongatom. / Esküszöm az élő Istenre, hogy házasságom alatt kiállok magamért, sértegetni, bántani magam nem hagyom, ha valami nem tetszik, elmondom, és nem mártírként viselem a sok szart. Isten engem úgy segéljen” – halljuk a harmincas éveiben járó, két gyerekével az apjához költöző Vera „házassági fogadalmát”. A regényben ő meséli el házasságának és válásának történetét, gyerek- és fiatalkorát.

A történetvezetés a jelenre és a közelmúltra koncentrál. Látjuk Vera vergődését a hideg és koszos „szülői házban”, és közben lassanként derül ki, hányféleképpen bántotta őt a férje, Péter. Alázta, rendszeresen tett a személyiségéről általánosító, negatív kijelentéseket, megfenyegette („…egy film kapcsán azt mondta, ha megcsalom, kinyír”); és meg is ütötte („A hasamon feküdtem, már félálomban voltam, amikor arra ébredtem, hogy megüti a fejemet.”). Nem is csodálkozunk, hogy Vera egy viszonyba menekült a szintén családos Ivánnal, középiskolai osztálytársával, aki ugyan már csak a gondolataiban van jelen, de úgy tűnik, katalizátorként segítette az elköltözést.

Vera, miközben újra és újra végigveszi, hogy miért nem képes már együtt élni Péterrel, igyekszik helytállni anyaként. De persze elkésik a szülői értekezletről, s olykor úgy érzi, meg tudná ütni a gyerekeket. A regény egyik legmegrázóbb jelenetében üvölt egyikükkel a legó miatt („ráordítottam, ezt most felszeded, az utolsó darabig”), aztán megszorítja a karját, és együtt zokognak. A válsághelyzetben lévő szülő legsötétebb pillanatainak, őrlődésének, fásultságának, dühének, elkeseredésének vagyunk tanúi.

Mindeközben a belső monológ el-elkanyarodik a múltba: Vera feltárja az összefüggéseket a szüleihez fűződő kapcsolata, a szülei egymás közötti viszonya és aközött, ahogyan saját házassága, alárendelődése alakult. A modell maga szinte megágyaz a kibillent viszonyoknak: Vera, aki ugyan grafikusként végzett, de a gyerekek születése miatt soha nem dolgozott, eleve függő helyzetbe került, ezért is kell az apjánál meghúznia magát. Az elhanyagolt lakásban gyakran feltűnik az anyja is.

Halász Rita jellemábrázolása komoly pszichológiai jártasságról árulkodik: Vera egyre világosabban látja, hogy mit hagytak rá örökül a szülei, az egyik kulcsjelenetben szembesíti is őket gyerekkori tapasztalataival. És attól válik a könyv a társadalmi érzékenyítés szempontjából is fontossá, hogy mindezt egy jól szituált, értelmiségi család világában mutatja be. Vera nem menti fel Pétert, nem relativizálja a cselekedeteit vagy a szavait, de látja a saját felelősségét, tisztában van vele, hogy milyen mintát hozott a saját családjából, és hogy ez hogyan alakította a házasságát.

Halász Rita regénye a nyomasztó téma ellenére halálosan szórakoztató is. A narrációból árad a jótékony önirónia, és a szerző a helyzetkomikumokat is jó érzékkel aknázza ki, például abban a jelenetben, amikor Verát új szeretője arra tanítja, hogyan kell felszívni a kokaint. Persze sem a kokainfüggő pasi, sem a kokain nem jön be végül, ahogy a régi gimis szerelem sem, és hál’ istennek itt a boldog vég is olyan, mint a valóságban: egy nő elválik, egyedül van, szenved, de a romokból elkezdi építeni magát. Újra rajzolni, dolgozni fog. Megtanulja, hogy milyen önállóan létezni, és kezébe venni a saját sorsát, hogy milyen szabadnak lenni.

Jelenkor, 2020, 200 oldal, 2999 Ft

Kedves Olvasónk,

ez a cikk a Magyar Narancs – a közkedvelt nyomtatott periodika – 2021. január 21-i számában jelent meg.

Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy az olvasóját – vagyis Önt – meggyőzzük arról: érdemes a Narancsot megvásárolnia is. Hisz a Narancsban, minden Narancsban zsákszám vannak ehhez hasonló pompás dolgok – és a lap immár digitálisan is előfizethető, s számítógépen, okostelefonon és tableten is olvasható.

Méltán népszerű oldalunkon, a magyarnarancs.hu-n természetesen nem csak fizetőfal mögötti tartalmakat talál – mindig érdemes benézni hozzánk. De a legjobban mindketten akkor járunk, ha legközelebb már előfizetőként látjuk viszont.

Visszavárjuk!

 A szerk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.