Könyv

„Ha megcsalom, kinyír”

Halász Rita: Mély levegő

  • Györe Bori
  • 2021. január 20.

Sorköz

„Esküszöm az élő Istenre, hogy meghallgatom a másikat, és nem küldöm el az anyjába, ha mást gondol, mint én.”

„Esküszöm, hogy a problémákat nem söpröm a szőnyeg alá, hanem konstruktívan kezelem. Ha a másik felbosszant, őt meg nem ütöm, le nem rúgom az ágyról, nyakát nem szorongatom. / Esküszöm az élő Istenre, hogy házasságom alatt kiállok magamért, sértegetni, bántani magam nem hagyom, ha valami nem tetszik, elmondom, és nem mártírként viselem a sok szart. Isten engem úgy segéljen” – halljuk a harmincas éveiben járó, két gyerekével az apjához költöző Vera „házassági fogadalmát”. A regényben ő meséli el házasságának és válásának történetét, gyerek- és fiatalkorát.

A történetvezetés a jelenre és a közelmúltra koncentrál. Látjuk Vera vergődését a hideg és koszos „szülői házban”, és közben lassanként derül ki, hányféleképpen bántotta őt a férje, Péter. Alázta, rendszeresen tett a személyiségéről általánosító, negatív kijelentéseket, megfenyegette („…egy film kapcsán azt mondta, ha megcsalom, kinyír”); és meg is ütötte („A hasamon feküdtem, már félálomban voltam, amikor arra ébredtem, hogy megüti a fejemet.”). Nem is csodálkozunk, hogy Vera egy viszonyba menekült a szintén családos Ivánnal, középiskolai osztálytársával, aki ugyan már csak a gondolataiban van jelen, de úgy tűnik, katalizátorként segítette az elköltözést.

Vera, miközben újra és újra végigveszi, hogy miért nem képes már együtt élni Péterrel, igyekszik helytállni anyaként. De persze elkésik a szülői értekezletről, s olykor úgy érzi, meg tudná ütni a gyerekeket. A regény egyik legmegrázóbb jelenetében üvölt egyikükkel a legó miatt („ráordítottam, ezt most felszeded, az utolsó darabig”), aztán megszorítja a karját, és együtt zokognak. A válsághelyzetben lévő szülő legsötétebb pillanatainak, őrlődésének, fásultságának, dühének, elkeseredésének vagyunk tanúi.

Mindeközben a belső monológ el-elkanyarodik a múltba: Vera feltárja az összefüggéseket a szüleihez fűződő kapcsolata, a szülei egymás közötti viszonya és aközött, ahogyan saját házassága, alárendelődése alakult. A modell maga szinte megágyaz a kibillent viszonyoknak: Vera, aki ugyan grafikusként végzett, de a gyerekek születése miatt soha nem dolgozott, eleve függő helyzetbe került, ezért is kell az apjánál meghúznia magát. Az elhanyagolt lakásban gyakran feltűnik az anyja is.

Halász Rita jellemábrázolása komoly pszichológiai jártasságról árulkodik: Vera egyre világosabban látja, hogy mit hagytak rá örökül a szülei, az egyik kulcsjelenetben szembesíti is őket gyerekkori tapasztalataival. És attól válik a könyv a társadalmi érzékenyítés szempontjából is fontossá, hogy mindezt egy jól szituált, értelmiségi család világában mutatja be. Vera nem menti fel Pétert, nem relativizálja a cselekedeteit vagy a szavait, de látja a saját felelősségét, tisztában van vele, hogy milyen mintát hozott a saját családjából, és hogy ez hogyan alakította a házasságát.

Halász Rita regénye a nyomasztó téma ellenére halálosan szórakoztató is. A narrációból árad a jótékony önirónia, és a szerző a helyzetkomikumokat is jó érzékkel aknázza ki, például abban a jelenetben, amikor Verát új szeretője arra tanítja, hogyan kell felszívni a kokaint. Persze sem a kokainfüggő pasi, sem a kokain nem jön be végül, ahogy a régi gimis szerelem sem, és hál’ istennek itt a boldog vég is olyan, mint a valóságban: egy nő elválik, egyedül van, szenved, de a romokból elkezdi építeni magát. Újra rajzolni, dolgozni fog. Megtanulja, hogy milyen önállóan létezni, és kezébe venni a saját sorsát, hogy milyen szabadnak lenni.

Jelenkor, 2020, 200 oldal, 2999 Ft

Kedves Olvasónk,

ez a cikk a Magyar Narancs – a közkedvelt nyomtatott periodika – 2021. január 21-i számában jelent meg.

Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy az olvasóját – vagyis Önt – meggyőzzük arról: érdemes a Narancsot megvásárolnia is. Hisz a Narancsban, minden Narancsban zsákszám vannak ehhez hasonló pompás dolgok – és a lap immár digitálisan is előfizethető, s számítógépen, okostelefonon és tableten is olvasható.

Méltán népszerű oldalunkon, a magyarnarancs.hu-n természetesen nem csak fizetőfal mögötti tartalmakat talál – mindig érdemes benézni hozzánk. De a legjobban mindketten akkor járunk, ha legközelebb már előfizetőként látjuk viszont.

Visszavárjuk!

 A szerk.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.