Megszólalt Térey özvegye: az ösztöndíj célja a minőség, és nem politikai hűség elismerése

  • narancs.hu
  • 2020. január 27.

Sorköz

Szerinte méltatlan a nevét viselő díj körül kialakult üzengetés.

Az irodalmi élet újabb botránya, hogy napokon belül két, Térey-ösztöndíjra javasolt szerző, Bartók Imre és Csehy Zoltán is nyilvánosan utasította vissza a Petőfi Irodalmi Múzeum elismerését.

Bartók a díjat életre hívó PIM-főigazgató, a bevallottan Orbán-rajongó Demeter Szilárd személyével magyarázta döntését, de szempont volt az is, hogy nem akar egy névsorban szerepelni a szintén kormányközeli Orbán János Dénessel. Csehy pedig irodalmi élősködőkre és érdem nélkül jutalmazott dilettánsokra hivatkozott.

Az ügyről Harmath Artemisz irodalomtörténész, az elismerést odaítélő kuratórium elnöke, Térey János özvegye nyilatkozott a Népszavának.

"Nekem nagyon fontos, hogy ez az ösztöndíj a férjem nevét viseli, mert számomra azt képviseli, hogy a minőséget, a szellemi alkotómunkát meg kell becsülni. Az képviseli, hogy az írók eddig nem látott számban a saját munkájukhoz méltó módon élhetnek." – nyilatkozta Térey özvegye.

Mint elmondta, férje egész életében azért küzdött, hogy ne sorolják be jobbra vagy balra; szerinte már csak ezért is méltatlan a nevét viselő díj körül kialakult üzengetés.

A Péterfy Gergely által megfogalmazott kritikára miszerint "a díj 50 százaléknál nagyobb arányban politikai kifizetőhely” azt válaszolta: "az ösztöndíj célja a minőség, és nem politikai hűség elismerése. A titkos szavazás elején Demeter Szilárddal azt kértük a tagságtól, hogy mindenki olyan nevet jelöljön, akit nagyon erősnek tart, tehát minőségi szerzőket igyekezzünk díjazni. Hogy a kérést a szavazás során ki mennyire szívlelte meg, az már mindenkinek a saját felelőssége, illetve a szervezetének számol el vele, amelyik őt delegálta."

"János egész életében nem részesült sem tartamában, sem összegében olyan nagyívű támogatásban, amiért pedig mások érdekében is tárgyalt – és amit most a Térey-ösztöndíjasok megkapnak. Nekem semmilyen érdekem nem fűződött ehhez a díjazáshoz, legfeljebb a szándék, hogy jöjjön létre már valami jó dolog az íróknak. Ez nekem mégis egy kis elégtétel, hiszen valami értelmes történik az értelmetlenen keresztül – itt a férjem halálára gondolok. Nyugodtan el lehet hinni, hogy valaki jutalmazni akarja a jó szerzőket, politikai és világnézettől függetlenül"– véli a költő-drámaíró özvegye.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.