Könyv

Rossz versek és 14 el nem beszélt történet

Sorköz

A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan rendezőjének 2018-as Rossz versek című filmje DVD-n egy novelláskötetbe csomagolva jelent meg. Tizennégy szerző meséli tovább a szereplők életét, hol szorosabban, hol lazábban kapcsolódva az eredeti cselekményhez.

A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan rendezőjének 2018-as Rossz versek című filmje DVD-n egy novelláskötetbe csomagolva jelent meg. Tizennégy szerző meséli tovább a szereplők életét, hol szorosabban, hol lazábban kapcsolódva az eredeti cselekményhez. A novellák kiegészítik, kipótolják, részletezik mindazt, ami a filmből kimaradt vagy más hangsúllyal jelent meg. Az ilyesmire azt szoktuk mondani, hogy érdekes kísérlet.

Az eredeti mese a 33 éves Merthner Tamás magánéleti válságáról szólt, arról, hogyan is próbálja feldolgozni, hogy a Párizsban tanuló barátnője szakított vele. A rövid elbeszélések már nem a főszereplő nézőpontjából láttatják a sztorikat. Tamás óvodás szerelme Berg Judit elbeszélésében a fiú halandzsázós korszakáról mesél, Jakab Juli a barátnő, Csák Anna szempontjait elemzi. Mán-Várhegyi Réka is az ő figuráját árnyalja, szépségről és egyéb külsőségekről, a szakítás társadalmi hasznáról értekezik. A nagybeteg kedvenc nagynéni, aki a filmben tanácsokkal segíti Tamást, Tóth Krisztina szövegében a saját életével néz szembe kíméletlenül őszintén, Závada Péter pedig az írta meg, milyen volt zenekart alapítani a 90-es években. Reisz Gábor (a film rendezője) azzal jön, hogy mi minden történt a Margitszigeten a vízilabdaedzések után, végtére ez egy életrajzi film volt…

Az erősen változó minőségű szövegek közül azok az igazán érdekesek, amelyek a film ismerete nélkül, önálló novellaként is megállnák a helyüket. Ilyen például Tóth Krisztina és Mán-Várhegyi Réka műve.

Centrál Könyvek, 2019, 176 oldal, 4690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.