Rushdie merénylőjét ünnepli több iráni újság

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 13.

Sorköz

„A Sátán úton van a pokolba” – írta a Horászán című napilap.

 

„Ezer dicséret (…) annak a bátor és kötelességtudó személynek, aki megtámadta a hitehagyott és gonosz Salman Rushdie-t New Yorkban. Meg kell csókolni a kezét annak az embernek, aki eltörte Isten ellenségének nyakát” – írta a Kajhán című iráni lap, amelynek főszerkesztőjét Ali Hamenei ajatollah nevezi ki.

A Reuters beszámolója szerint Irán hivatalosan még nem reagált az írót ért merénylet hírére, de a Kajhán melett az Aszrirán hírportál is örömteli eseményként számolt be a támadásról. Idézte Ali Hamenei gyakran emlegetett mondását: „a Ruhollah Homeini által kilőtt nyíl egy nap eltalálja a célpontot”. A Horászán című napilap pedig azt írta, „a Sátán úton van a pokolba”.

A Reuters emlékeztet: Ali Hameneinek volt Twitter-fiókja. Akkor függesztették fel, amikor egy bejegyzése arról szólt, hogy a Salman Rushdie ellen 1989-ben Ruhollah Homeini által kiadott fatva – lényegében halálos ítélet – szilárd és visszavonhatatlan.

A világhírű író pénteken épp előadást tartott volna, amikor egy fekete ruhás és maszkos férfi, bizonyos Hadi Matar felugrott a színpadra, és többször is megszúrta. Rushdie egyik szeme megsérült, egyik karjában átvágta a kés az idegeket, és szúrás érte a máját is. A merénylőt a helyszínen elfogták. 

 

 

„Amitől a leginkább falra másztam, ami minden mást überelt, mégis állandóan nekem szegezték, az az volt, hogy: Rushdie úr, ha előre tudta volna, mi zúdul a nyakába, akkor is megírja a Sátáni verseket? A válaszom minden esetben az volt, hogy igen, akkor is megírtam volna” – mondta a fatváról a Magyar Narancsnak 2013-ban az író.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.