Vonnák Diána nyerte az idei Margó-díjat

  • narancs.hu
  • 2022. október 13.

Sorköz

A Magyar Narancsban rendszeresen publikáló író Látlak című novelláskötetével érdemelte ki az első prózaköteteseknek járó elismerést.

Nyolcadik alkalommal adták át a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat. A Bookline támogatásával 2015-ben indított kezdeményezés célja megmutatni, kik a legerősebb pályakezdő prózaírók, ezzel is népszerűsítve a kortárs irodalmat. Az elmúlt hét évben Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita, illetve tavaly Halász Rita kapta meg az elismerést.

„Az idei mezőnyben helyet kapott sok más mellett egy ókorrajongó polgárőr krimibe bújtatott szociográfiája, a kis magyar Trainspotting, egy filmrajongó szerző sci-fije, de témát adott a koronavírus-járvány, a szexuális abúzus, a magány, vagy a társadalmi migráció kihívásai is” – mondta Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár igazgatója.

Vonnák Diána könyve mellett Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell és Borda Réka Égig érő csalán című regénye került az élmezőnybe.

 
Vonnák Diána: Látlak
Jelenkor Kiadó
 

„Látlak. Mondja a cím, és világosan kijelöli, hogy a Vonnák-próza mindig egy én-te viszonyt feltételez, és alapvető eleme a látás, a megfigyelés. Te engemet, én tégedet. De ez nem egy heurisztikus felkiáltás, nem bújócska, és a szövegek sem lepleznek le semmit. Figyelnek. Látnak. Látok. A tengert, a hegyeket, mosolygó gyerekeket, forradalmár ukrán lányt, egy idős nénit, aki folyton beleeszik az ételembe, vagy éppenséggel az ajtón át nézik, ahogy az erkélyen állok, vagy fordítva, én próbálom éppen egy szamár tekintetét elkapni. És egyre több a kérdés.

Mit jelent egyáltalán látni valakit? Honnan nézünk? És mit jelent ebben a távolság? Miért gondoljuk, ha látunk valakit vagy valamit, akkor az már megértéssel is jár?

Épp a Közel menni című novella világít rá arra a paradoxonra, hiába vagy közel egy eseményhez, például egy forradalom közepén, akkor is kívülálló, idegen maradsz. A megértés nem a távolságról szól” – mondta laudációjában Gaborják Ádám, a zsűri tagja.

 
Vonnák Diána
Margó Irodalmi Fesztivál
 

 

A nyertes a díjjal nemcsak 500 ezer forintot, hanem egyedülálló mértékű kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A Margó-díj kiemelt támogatója, a Bookline idén is 10 millió forinttal járul hozzá a díjazott könyv népszerűsítéséhez, a Könyves Magazin pedig tárcasorozat lehetőségét ajánlotta fel a szerzőnek.

Vonnák Diána kultúrantropológusként Ukrajna műemlék- és kultúrpolitikájával is foglalkozik,

számos írásával a Magyar Narancs rendszeres szerzője.

Márciusban az ukrán nemzettudatról írt kimerítő esszét, a legutóbbi lapszámban pedig az orosz brutalitásról kriminalisztikai szempontból.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.