Vonnák Diána nyerte az idei Margó-díjat

  • narancs.hu
  • 2022. október 13.

Sorköz

A Magyar Narancsban rendszeresen publikáló író Látlak című novelláskötetével érdemelte ki az első prózaköteteseknek járó elismerést.

Nyolcadik alkalommal adták át a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat. A Bookline támogatásával 2015-ben indított kezdeményezés célja megmutatni, kik a legerősebb pályakezdő prózaírók, ezzel is népszerűsítve a kortárs irodalmat. Az elmúlt hét évben Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita, illetve tavaly Halász Rita kapta meg az elismerést.

„Az idei mezőnyben helyet kapott sok más mellett egy ókorrajongó polgárőr krimibe bújtatott szociográfiája, a kis magyar Trainspotting, egy filmrajongó szerző sci-fije, de témát adott a koronavírus-járvány, a szexuális abúzus, a magány, vagy a társadalmi migráció kihívásai is” – mondta Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár igazgatója.

Vonnák Diána könyve mellett Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell és Borda Réka Égig érő csalán című regénye került az élmezőnybe.

 
Vonnák Diána: Látlak
Jelenkor Kiadó
 

„Látlak. Mondja a cím, és világosan kijelöli, hogy a Vonnák-próza mindig egy én-te viszonyt feltételez, és alapvető eleme a látás, a megfigyelés. Te engemet, én tégedet. De ez nem egy heurisztikus felkiáltás, nem bújócska, és a szövegek sem lepleznek le semmit. Figyelnek. Látnak. Látok. A tengert, a hegyeket, mosolygó gyerekeket, forradalmár ukrán lányt, egy idős nénit, aki folyton beleeszik az ételembe, vagy éppenséggel az ajtón át nézik, ahogy az erkélyen állok, vagy fordítva, én próbálom éppen egy szamár tekintetét elkapni. És egyre több a kérdés.

Mit jelent egyáltalán látni valakit? Honnan nézünk? És mit jelent ebben a távolság? Miért gondoljuk, ha látunk valakit vagy valamit, akkor az már megértéssel is jár?

Épp a Közel menni című novella világít rá arra a paradoxonra, hiába vagy közel egy eseményhez, például egy forradalom közepén, akkor is kívülálló, idegen maradsz. A megértés nem a távolságról szól” – mondta laudációjában Gaborják Ádám, a zsűri tagja.

 
Vonnák Diána
Margó Irodalmi Fesztivál
 

 

A nyertes a díjjal nemcsak 500 ezer forintot, hanem egyedülálló mértékű kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A Margó-díj kiemelt támogatója, a Bookline idén is 10 millió forinttal járul hozzá a díjazott könyv népszerűsítéséhez, a Könyves Magazin pedig tárcasorozat lehetőségét ajánlotta fel a szerzőnek.

Vonnák Diána kultúrantropológusként Ukrajna műemlék- és kultúrpolitikájával is foglalkozik,

számos írásával a Magyar Narancs rendszeres szerzője.

Márciusban az ukrán nemzettudatról írt kimerítő esszét, a legutóbbi lapszámban pedig az orosz brutalitásról kriminalisztikai szempontból.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.