Október 16-án nyitják meg Nádas Péter archívumát a Berlini Művészeti Akadémia székházában – számol be a Litera.hu. A helyszínen kiállított kéziratok és emléktárgyak bepillantást engednek a művész rendkívül gazdag életművébe.
Az 1942-ben Budapesten született szerző 2006 óta a Berlini Művészeti Akadémia tagja, a Nádas-archívummal pedig jelentősen gyarapodik a Berlini Művészeti Akadémia kortárs magyar alkotók anyagaiból álló gyűjteménye, amelyben már megtalálhatóak Kertész Imre, Konrád György és Esterházy Péter hagyatékai. Ezeket az életműveket az Akadémia mint az európai irodalom kimagasló teljesítményeit őrzi és bocsátja a kutatók rendelkezésére.
A Nádas-archívum 240 dobozból áll, jelentős terjedelmével a szokatlanul gazdag személyes archívumok közé tartozik. Magában foglalja az összes fennmaradt Nádas-mű kéz- és gépiratát a hozzájuk tartozó vázlatokkal, jegyzetekkel, levelezésekkel, személyes dokumentumokkal és fotográfiákkal. Az írói munka részleteibe beavató anyag a tizenegy éves diák legkorábbi fogalmazványaihoz nyúlik vissza.
A számos fényképen, a nagyszülők esküvői albumán, az okleveleken, személyes dokumentumokon, valamint Nádas felmenőinek tárgyain keresztül egy feltörekvő és a XX. század katasztrófái által sújtott zsidó család sorsát ismerhetjük meg. A terjedelmét és tartalmát tekintve is kimagasló jelentőségű levelezés körülbelül 14.000 küldeményt foglal magában, melyek családtagoktól és barátoktól, szerkesztőségektől és kiadóktól származnak, valamint írókollégáktól (mint például Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Eörsi István, Spiró György vagy Esterházy Péter), továbbá tudósoktól és közéleti szereplőktől (mint például Balassa Péter, Bernáth Árpád, Földényi F. László vagy Nádasdy Ádám), de ugyanígy külföldi levelezőpartnerektől is (mint például Richard Swartz, Ivan Sanders, Hildegard Grosche vagy Éva Haldimann). Nádas Péter fotográfusi életművének egyes részei szintén a berlini Archívum anyagához tartoznak.
Korábbi cikkünk a berlini Akademie der Künstéről itt:
