Orosz brutalitás Ukrajnában

A holtak üzenete

Külpol

Bucsától, Irpinytől, Hosztomeltől Izjumig próbálják kriminológusok, orvos szakértők, rendőrök feltárni az Ukrajna elleni háborúban elkövetett atrocitásokat, azonosítani az áldozatokat.

Hogyan zajlik ez a munka, milyen lépéseket szükséges megtenni ahhoz, hogy bizonyítani lehessen a háborús és emberiesség elleni bűnöket? És mik a korlátai, buktatói annak, hogy Ukrajna pontosan meg tudja becsülni a háborús áldozatok számát?

Amikor április 1-jén bevonult az ukrán hadsereg Bucsába, és a felszabadított Kijiv megye helyzete stabilizálódott, megkezdődött a holttestek beazonosítása, a háborús bűnök feltárása. Az azonnal nyilvánvaló volt, hogy módszeres, szándékos pusztítást hajtott végre az orosz hadsereg: az utcákon temetetlen holttestek voltak, a pincékben hátrakötött kezű, tarkón lőtt emberek maradványait, megerőszakolt nőket találtak. A helyi lakosok kínzásról, nemi erőszakról, civilek elleni erőszakról számoltak be. Április végére 1187 civil áldozatot találtak a kijivi területen. Az azóta eltelt hónapok ukrán ellentámadása nyomán hasonló brutalitást dokumentáltak a déli és a keleti front visszafoglalt településein is. A megszállt területeken, az illegálisan annektált településeken értelemszerűen nehéz pontos képet kapni az atrocitásokról, például gyakorlatilag lehetetlen a mariupoli áldozatok számát dokumentálni. A feltáró munka komplex: a helyi önkormányzat, a rendőrség, a legfőbb ügyészség és igazságügyi orvos szakértők mellett többcsapatnyi külföldi szakember is részt vett benne.

A kriminológusok és igazságügyi orvos szakértők munkája alapvetően a terület átvizsgálásával kezdődik. Ugyan az orosz hadsereg rengeteg temetetlen civil áldozatot is hátrahagyott, gyakoribb, hogy a megszállók igyekeztek eltüntetni az atrocitások nyomait, így az eltűnt személyek keresése az épületek átvizsgálása mellett a sírok, esetleges tömegsírok, befalazott holttestek keresésével kezdődik. Mivel egész megyékről, településekről, potenciálisan hatalmas területről van szó, az azonosítás bonyodalmas, sokszereplős folyamat.

A kriminológiai munka lépései

A munka során tanúkat hallgatnak meg, digitális, főleg fényképes dokumentációt gyűjtenek helyi lakosoktól, lehetőleg geotaggelt, dátummal ellátott képeket. A mobiltelefonos képek segítségével viszonylag jól nyomon követhetők egy-egy terület változásai, így az épületeket érő találatok mellett a kertekben, mezőkön felbukkanó ásásnyomok is detektálhatók. A tavaszi események során egyébként az alacsony fegyelem miatt a tetteikről posztoló orosz katonák beazonosítása, közösségi médiás posztjainak verifikációja is fontos adalékokkal szolgált a kriminológiai munkához. A tanúvallomások, az eltűnt személyek bejelentései és a helyi adatgyűjtés, különösen a mobiltelefonos fényképek mellett műholdas és légi felvételek segítségével igyekeznek megragadni minden esetlegesen fontos változást, amely sírok hollétére utalhat.

Az elmúlt évtizedekben a lézeres távérzékelés, a hangradar-technológia és a műholdfelvételek használata forradalmasította a tömegsírok kutatásának lehetőségeit. A 90-es évek, az iraki és boszniai háborús atrocitások feltárása során, illetve a kolumbiai, mexikói drogháborúk során megölt emberek keresésekor már fontos szerepet játszottak a műholdas felvételek. Szemben a korábbi, tanúvallomásokon, magnetometrián, geofizikai elemzésen alapuló módszertannal az újabb generációs, távérzékelésre, főleg lézeres távérzékelésre építő eszköztár lehetővé teszi, hogy a kriminológusok nagy területet átvizsgáljanak anélkül, hogy hozzávetőleges tudásuk is lenne a sírok helyszínéről. Ugyanezek az innovációk segítették elő az elmúlt évtizedek legjelentősebb régészeti felfedezéseinek jelentős részét, például számos közép-amerikai város feltárását is.

A sírokat, kínzókamrákat és egyéb olyan helyszíneket, amelyek emberi maradványokat tartalmazhatnak, a lézeres és műholdas felvételek mellett erre kiképzett rendőrkutyák, fémdetektoros felderítők, speciális drónok, geofizikai felmérések segítségével igyekeznek megtalálni a keresőcsoportok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.