Orosz brutalitás Ukrajnában

A holtak üzenete

Külpol

Bucsától, Irpinytől, Hosztomeltől Izjumig próbálják kriminológusok, orvos szakértők, rendőrök feltárni az Ukrajna elleni háborúban elkövetett atrocitásokat, azonosítani az áldozatokat.

Hogyan zajlik ez a munka, milyen lépéseket szükséges megtenni ahhoz, hogy bizonyítani lehessen a háborús és emberiesség elleni bűnöket? És mik a korlátai, buktatói annak, hogy Ukrajna pontosan meg tudja becsülni a háborús áldozatok számát?

Amikor április 1-jén bevonult az ukrán hadsereg Bucsába, és a felszabadított Kijiv megye helyzete stabilizálódott, megkezdődött a holttestek beazonosítása, a háborús bűnök feltárása. Az azonnal nyilvánvaló volt, hogy módszeres, szándékos pusztítást hajtott végre az orosz hadsereg: az utcákon temetetlen holttestek voltak, a pincékben hátrakötött kezű, tarkón lőtt emberek maradványait, megerőszakolt nőket találtak. A helyi lakosok kínzásról, nemi erőszakról, civilek elleni erőszakról számoltak be. Április végére 1187 civil áldozatot találtak a kijivi területen. Az azóta eltelt hónapok ukrán ellentámadása nyomán hasonló brutalitást dokumentáltak a déli és a keleti front visszafoglalt településein is. A megszállt területeken, az illegálisan annektált településeken értelemszerűen nehéz pontos képet kapni az atrocitásokról, például gyakorlatilag lehetetlen a mariupoli áldozatok számát dokumentálni. A feltáró munka komplex: a helyi önkormányzat, a rendőrség, a legfőbb ügyészség és igazságügyi orvos szakértők mellett többcsapatnyi külföldi szakember is részt vett benne.

A kriminológusok és igazságügyi orvos szakértők munkája alapvetően a terület átvizsgálásával kezdődik. Ugyan az orosz hadsereg rengeteg temetetlen civil áldozatot is hátrahagyott, gyakoribb, hogy a megszállók igyekeztek eltüntetni az atrocitások nyomait, így az eltűnt személyek keresése az épületek átvizsgálása mellett a sírok, esetleges tömegsírok, befalazott holttestek keresésével kezdődik. Mivel egész megyékről, településekről, potenciálisan hatalmas területről van szó, az azonosítás bonyodalmas, sokszereplős folyamat.

A kriminológiai munka lépései

A munka során tanúkat hallgatnak meg, digitális, főleg fényképes dokumentációt gyűjtenek helyi lakosoktól, lehetőleg geotaggelt, dátummal ellátott képeket. A mobiltelefonos képek segítségével viszonylag jól nyomon követhetők egy-egy terület változásai, így az épületeket érő találatok mellett a kertekben, mezőkön felbukkanó ásásnyomok is detektálhatók. A tavaszi események során egyébként az alacsony fegyelem miatt a tetteikről posztoló orosz katonák beazonosítása, közösségi médiás posztjainak verifikációja is fontos adalékokkal szolgált a kriminológiai munkához. A tanúvallomások, az eltűnt személyek bejelentései és a helyi adatgyűjtés, különösen a mobiltelefonos fényképek mellett műholdas és légi felvételek segítségével igyekeznek megragadni minden esetlegesen fontos változást, amely sírok hollétére utalhat.

Az elmúlt évtizedekben a lézeres távérzékelés, a hangradar-technológia és a műholdfelvételek használata forradalmasította a tömegsírok kutatásának lehetőségeit. A 90-es évek, az iraki és boszniai háborús atrocitások feltárása során, illetve a kolumbiai, mexikói drogháborúk során megölt emberek keresésekor már fontos szerepet játszottak a műholdas felvételek. Szemben a korábbi, tanúvallomásokon, magnetometrián, geofizikai elemzésen alapuló módszertannal az újabb generációs, távérzékelésre, főleg lézeres távérzékelésre építő eszköztár lehetővé teszi, hogy a kriminológusok nagy területet átvizsgáljanak anélkül, hogy hozzávetőleges tudásuk is lenne a sírok helyszínéről. Ugyanezek az innovációk segítették elő az elmúlt évtizedek legjelentősebb régészeti felfedezéseinek jelentős részét, például számos közép-amerikai város feltárását is.

A sírokat, kínzókamrákat és egyéb olyan helyszíneket, amelyek emberi maradványokat tartalmazhatnak, a lézeres és műholdas felvételek mellett erre kiképzett rendőrkutyák, fémdetektoros felderítők, speciális drónok, geofizikai felmérések segítségével igyekeznek megtalálni a keresőcsoportok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.