Sorköz

A Kormányeltörésben című versét a huszadik századi magyar költészet egyik legfontosabb darabjának tartják.

Aki balkezes, az degenerált? Ugyan! A balkezesség, ballábasság az élet sok területén kifejezetten előny lehet. Idézzük fel 25 évvel ezelőtti cikkünket a témában.

A műfordítók szerint a szövegnek talán így is lesz értelme, de értéke aligha.

A filozófust 2014-ben kérdeztük egy akkori tusnádfürdői beszéd után. Tamás Gáspár Miklós már akkor feltette a kérdést: „Ki mondta ki eddig Magyarországon, hogy az emberi jogok politikai rezsimjének vége? Ezt katonai diktátorok se szokták így kikiabálni.”

Tíz éve jelent meg Egyasszony című könyve, amelyben továbblépésről és elfogadásról beszélt egy bántalmazott nő életén keresztül. Idézzük fel Götz Eszter interjúját a Magyar Narancs 2017 novemberi számából!

Szuromi Pál Ketrecek és kilátások című könyve az alkáderek rémuralmáról, Rembrandtról és a kutyák világjobbító jelenlétéről is szól.

A koreai írónőtől eddig két kötet olvasható magyarul, de már előkészületben van a harmadik. Átütő sikert a Növényevővel aratott, másik könyvében pedig országa véres történelmét dolgozta fel brutális mondatokban.

Az angol bentlakásos iskola diákja elfelejtette visszavinni a kötetet, aztán elesett az első világháborúban.

Hét éve interjúztunk a humoristával, akinek akkor jelent meg első könyve, az Addig sem iszik. Még mindig nem számít vátesznek, mert nem jött be a víziója, amikor ezeknek „helikopterrel kell menekülni olyan jó, dél-amerikai hangulatban”.

Mégsem dőlhetnek hátra a Líra Könyv ügyvédei, akik korábban pert nyertek a törvényben található vesszőhiba miatt.

Ez a Nem én kiáltok (1925) egyik példánya, amelyet a szerző aláírt.

Vannak olyan emlékeink, hogy egy könyv épp jókor, jó helyen talált meg minket, segített valamit megválaszolni, megoldani, átélni, továbblépni, felnőni vagy épp gyereknek maradni? Pont ez az élmény a lényege a biblioterápia elméletének és módszertanának.

Közép-Európa legnagyobb kültéri kiállításának szánják.