Elhunyt Marianna D. Birnbaum irodalomtörténész, az Esterházy-kalauz szerzője

  • narancs.hu
  • 2025. február 27.

Sorköz

Az első magyar volt, aki irodalomtudományi doktori fokozatot szerzett az Egyesült Államokban.

94 éves korában elhunyt Marianna D. Birnbaum, az irodalom – és kultúrtörténész, író, egyetemi tanár – közölte a Magvető Kiadó.

Marianna D. Birnbaum (eredeti nevén László Daisy) 1934-ben született Budapesten. A holokausztot tízévesen egy befalazott rejtekhelyen vészelte át, míg családja többi tagját megölték a nácik. 1956-ban férjével az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) szerzett diplomát – ő volt az első magyar, aki irodalmi doktorátust szerzett az USA-ban –, majd történészként és egyetemi oktatóként dolgozott. Kutatásai a 15–16. századi művelődéstörténetre, a zsidó kultúrtörténetre és a női életutakra összpontosítottak.

Legtöbbet forgatott könyve az 1991-ben megjelent Esterházy-kalauz. Marianna D. Birnbaum a rendszerváltás után élő, szoros kapcsolatot ápolt a magyar alkotókkal, többek között Esterházy Péterrel, Spiró Györggyel és Konrád Györggyel is. 2015-ben újabb közös könyvet készített Esterházyval Az évek iszkolása címmel. Meggyilkolt családtagjai, ismerősei történetét írta meg az Emlékalbum 1944-ből könyvről című könyvében. Élete utolsó szakaszában Pécsre költözött férjével, miután kaliforniai otthona a tűzvészben elpusztult.

Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője így emlékezik rá:

„Az elmúlt években pedig tanúi lehettünk a szépírói pálya kibontakozásának és kiteljesedésének is, bár talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy Daisy ekkor más műfajt és formát talált fontos történetei elbeszéléséhez. Ezek egy része személyes és önéletrajzi. Külön könyvet szentelt az elpusztított rokonságnak és az 1944-es év történéseinek Emlékalbum 1944-ből címmel. Irodalmi emléket állított édesapjának és édesanyjának, valamint a számára fontos embereknek is miniatűrök formájában, egy kötetcíme is mondja. Másik könyve, a Láthatatlan történetek őrzi az anya története mellett öt valaha élt zsidó asszony – fiktív és valós személyek – életmeséjét.

Daisy, Marianna D. Birnbaum a mindenkor lezártnak és befejezettnek hitt, ám a mélyből lávaként feltörő múlt iskolateremtő kutatója, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) és az egykor budapesti CEU történészprofesszora, párjával, Csabával, a pécsi örökvagánnyal, maga volt az elevenség, a kíváncsiság és az élet. Az elmúlt hónapokban aztán szembesülniük kellett a tűzvésszel és a jelenünkbe visszacsapó múlttal is. Pacific Palisadesben található szeretett otthonuk a lángok martaléka lett. A történész a könyvtára nélkül így visszatért választott hazájából Pécsre, férje városába. Mintha ennek a nagy és színes életnek ilyen hatalmas ingamozgásai és tragikus cezúrái lennének. Elindulások és hazatérések.  Ég veled, Daisy, és köszönünk mindent!”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.