94 éves korában elhunyt Marianna D. Birnbaum, az irodalom – és kultúrtörténész, író, egyetemi tanár – közölte a Magvető Kiadó.
Marianna D. Birnbaum (eredeti nevén László Daisy) 1934-ben született Budapesten. A holokausztot tízévesen egy befalazott rejtekhelyen vészelte át, míg családja többi tagját megölték a nácik. 1956-ban férjével az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) szerzett diplomát – ő volt az első magyar, aki irodalmi doktorátust szerzett az USA-ban –, majd történészként és egyetemi oktatóként dolgozott. Kutatásai a 15–16. századi művelődéstörténetre, a zsidó kultúrtörténetre és a női életutakra összpontosítottak.
Legtöbbet forgatott könyve az 1991-ben megjelent Esterházy-kalauz. Marianna D. Birnbaum a rendszerváltás után élő, szoros kapcsolatot ápolt a magyar alkotókkal, többek között Esterházy Péterrel, Spiró Györggyel és Konrád Györggyel is. 2015-ben újabb közös könyvet készített Esterházyval Az évek iszkolása címmel. Meggyilkolt családtagjai, ismerősei történetét írta meg az Emlékalbum 1944-ből könyvről című könyvében. Élete utolsó szakaszában Pécsre költözött férjével, miután kaliforniai otthona a tűzvészben elpusztult.
Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője így emlékezik rá:
„Az elmúlt években pedig tanúi lehettünk a szépírói pálya kibontakozásának és kiteljesedésének is, bár talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy Daisy ekkor más műfajt és formát talált fontos történetei elbeszéléséhez. Ezek egy része személyes és önéletrajzi. Külön könyvet szentelt az elpusztított rokonságnak és az 1944-es év történéseinek Emlékalbum 1944-ből címmel. Irodalmi emléket állított édesapjának és édesanyjának, valamint a számára fontos embereknek is miniatűrök formájában, egy kötetcíme is mondja. Másik könyve, a Láthatatlan történetek őrzi az anya története mellett öt valaha élt zsidó asszony – fiktív és valós személyek – életmeséjét.
Daisy, Marianna D. Birnbaum a mindenkor lezártnak és befejezettnek hitt, ám a mélyből lávaként feltörő múlt iskolateremtő kutatója, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) és az egykor budapesti CEU történészprofesszora, párjával, Csabával, a pécsi örökvagánnyal, maga volt az elevenség, a kíváncsiság és az élet. Az elmúlt hónapokban aztán szembesülniük kellett a tűzvésszel és a jelenünkbe visszacsapó múlttal is. Pacific Palisadesben található szeretett otthonuk a lángok martaléka lett. A történész a könyvtára nélkül így visszatért választott hazájából Pécsre, férje városába. Mintha ennek a nagy és színes életnek ilyen hatalmas ingamozgásai és tragikus cezúrái lennének. Elindulások és hazatérések. Ég veled, Daisy, és köszönünk mindent!”
