Elhunyt Marianna D. Birnbaum irodalomtörténész, az Esterházy-kalauz szerzője

  • narancs.hu
  • 2025. február 27.

Sorköz

Az első magyar volt, aki irodalomtudományi doktori fokozatot szerzett az Egyesült Államokban.

94 éves korában elhunyt Marianna D. Birnbaum, az irodalom – és kultúrtörténész, író, egyetemi tanár – közölte a Magvető Kiadó.

Marianna D. Birnbaum (eredeti nevén László Daisy) 1934-ben született Budapesten. A holokausztot tízévesen egy befalazott rejtekhelyen vészelte át, míg családja többi tagját megölték a nácik. 1956-ban férjével az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) szerzett diplomát – ő volt az első magyar, aki irodalmi doktorátust szerzett az USA-ban –, majd történészként és egyetemi oktatóként dolgozott. Kutatásai a 15–16. századi művelődéstörténetre, a zsidó kultúrtörténetre és a női életutakra összpontosítottak.

Legtöbbet forgatott könyve az 1991-ben megjelent Esterházy-kalauz. Marianna D. Birnbaum a rendszerváltás után élő, szoros kapcsolatot ápolt a magyar alkotókkal, többek között Esterházy Péterrel, Spiró Györggyel és Konrád Györggyel is. 2015-ben újabb közös könyvet készített Esterházyval Az évek iszkolása címmel. Meggyilkolt családtagjai, ismerősei történetét írta meg az Emlékalbum 1944-ből könyvről című könyvében. Élete utolsó szakaszában Pécsre költözött férjével, miután kaliforniai otthona a tűzvészben elpusztult.

Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője így emlékezik rá:

„Az elmúlt években pedig tanúi lehettünk a szépírói pálya kibontakozásának és kiteljesedésének is, bár talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy Daisy ekkor más műfajt és formát talált fontos történetei elbeszéléséhez. Ezek egy része személyes és önéletrajzi. Külön könyvet szentelt az elpusztított rokonságnak és az 1944-es év történéseinek Emlékalbum 1944-ből címmel. Irodalmi emléket állított édesapjának és édesanyjának, valamint a számára fontos embereknek is miniatűrök formájában, egy kötetcíme is mondja. Másik könyve, a Láthatatlan történetek őrzi az anya története mellett öt valaha élt zsidó asszony – fiktív és valós személyek – életmeséjét.

Daisy, Marianna D. Birnbaum a mindenkor lezártnak és befejezettnek hitt, ám a mélyből lávaként feltörő múlt iskolateremtő kutatója, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) és az egykor budapesti CEU történészprofesszora, párjával, Csabával, a pécsi örökvagánnyal, maga volt az elevenség, a kíváncsiság és az élet. Az elmúlt hónapokban aztán szembesülniük kellett a tűzvésszel és a jelenünkbe visszacsapó múlttal is. Pacific Palisadesben található szeretett otthonuk a lángok martaléka lett. A történész a könyvtára nélkül így visszatért választott hazájából Pécsre, férje városába. Mintha ennek a nagy és színes életnek ilyen hatalmas ingamozgásai és tragikus cezúrái lennének. Elindulások és hazatérések.  Ég veled, Daisy, és köszönünk mindent!”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”