A Giro d'Italia után akár a Tour de France is elrajtolhat Magyarországról

Sport

Erről David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) elnöke beszélt.

A Giro d'Italia magyarországi rajtjára ellátogató Lappartient az MTI-nek adott exkluzív interjúban hangsúlyozta: az infrastrukturális fejlesztések – köztük új velodromok –, az olyan kiváló eredmények, mint Vas Kata Blanka olimpiai negyedik helyezése hegyikerékpárban vagy Valter Attila három rózsaszín trikóban töltött napja a tavalyi Girón, biztató fejlődést mutatnak.

"A kerékpározás nem csupán egy sportág, de életmód is, a jelek alapján rendkívül optimista vagyok magyarországi jövőjével kapcsolatban" – mondta a francia sportvezető.

Közölte: a Magyar Kerékpáros Szövetséggel (MKSZ) folytatott egyeztetések során a hosszú távú tervek között szó esett különböző nemzetközi események rendezésének lehetőségéről, így például világkupa vagy akár világbajnokság magyarországi lebonyolításáról, például a BMX freestyle szakágában három-négy év múlva. Megemlítette a Debrecenbe tervezett velodromot is, amely meglátása szerint az egész régió kerékpársportjára kihathat.

Az első két magyarországi Giro-etapot megnéző Lappartient úgy fogalmazott: "Végre elérkeztünk idáig, ez fontos volt a kerékpársportnak, Magyarországnak, Budapestnek és magának a Girónak is".

Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a Tour de France rajtjának Magyarországra hozatalát, igenlő választ adott.

"Ahogy idén Koppenhágából indul el a francia körverseny, ugyanúgy megvan rá a lehetőség, hogy a későbbiekben Magyarország lássa vendégül. A következő külföldi rajtokra tudomásom szerint már vannak jelentkezők, de ahogy a Giro Grande Partenzájának példája is mutatja, akár a Grand Départra is sor kerülhet itt 2026-ban, 2030-ban vagy későbbi időpontban" – fogalmazott.

"Nagy öröm, hogy két évvel az eredetileg tervezett után egy olyan kiváló hangulatú eseménnyel indult el a Giro d'Italia Magyarországon, mint a rózsaszínbe borult Hősök terén szerdán tartott csapatbemutató. Nagyon sokat ad a verseny az országnak, hiszen ezáltal nagyszerűen lehet népszerűsíteni a kerékpározást" – fűzte hozzá Enrico Della Casa, az európai szövetség (UEC) elnöke. Kiemelte: látszik, hogy az MKSZ jól szervezett és nagyon aktív a legkülönfélébb szakágakban, a versenyzők eredményei évről évre jobbak, ezzel kedvet csinálnak a gyerekeknek a sportághoz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.