A japán cégek több mint fele nem akar idén olimpiát

  • narancs.hu
  • 2021. február 16.

Sport

Egyre több japán van a júliusban kezdődő tokiói olimpia ellen.

A japán cégek több mint fele amellett van, hogy a kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt az idén nyárra tervezett tokiói olimpiát el kell halasztani, vagy törölni kell, legalábbis erre jutott egy friss felmérés.

A Tokyo Shoko Research február 1. és 8. között végezte a felmérést, amely több mint 11 ezer céget érintett. Az insidethegames.biz ismertetője szerint a megkérdezett vállalatoknak 56 százaléka foglalt állást az idei ötkarikás játékok ellen, míg ez az adat tavaly augusztusban 53,6 százalék volt.

A cégeknek csupán 7,7 százaléka vélekedett úgy, hogy a koronavírus-világjárvány miatt 2020-ról eleve 2021-re áttett olimpiát - amely megőrizte elnevezését, a Tokió 2020-at - teljes formájában és ebben az évben kell megrendezni, szemben az előző felmérés 22,5 százalékával.

A mostani válaszolók több mint 70 százaléka állította, hogy a játékok lemondása, vagy elhalasztása csekély hatással lenne a vállalat nyereségére.

A cégek közel 20 százaléka szerint az olimpiát korlátozott nézőszám mellett kell megrendezni, míg 17 százalékuk úgy látja, hogy az ötkarikás versenyekre nem szabad nézőket beengedni.

A Kyodo News múlt hónapban végzett felmérése szerint a japánoknak már 80 százaléka ellenzi a játékokat, ezen belül a megkérdezettek több mint 35 százaléka a törlést szorgalmazta, 45 százalékuk pedig az újabb halasztás mellett érvelt.

Az olimpia támogatottságának csökkenését mutató felméréssel egy időben látott napvilágot az a jelentés, amely szerint a világ legfejlettebb országai közé tartozó Japán gazdasági teljesítménye közel öt százalékkal csökkent 2020-ban a pandémia következményeként.

A 2021-es tokiói olimpiára július 23. és augusztus 8., míg a paralimpiára augusztus 24. és szeptember 5. között kerülne sor. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.