Az ólomlövedékek korlátozása

Dugós puska

Sport

Az Európai Unió környezetvédelmi és egészségügyi okokból megtiltaná a vadászati és sportcélú ólomlövedékek használatát. A vadászok nem boldogok ettől.

Becslések szerint évente csaknem 100 ezer tonna ólom kerül az Európai Unió területén a szűkebb és tágabb (természeti) környezetünkbe. Ennek 79 százaléka a sportlövészetből, 14 százaléka a vadászatból, 7 százaléka pedig a horgászatból származik. Az EU szakhatóságai régóta dolgoznak környezetünk legalább részleges ólommentesítésén, ugyanis ez a nehézfém (és számos vegyülete) már kis koncentrációban is igen mérgező (lásd keretes írásunkat), hatását pedig úgy az ember, mint más gerincesek is megérzik. A madarak különösen érzékenyek az ólomra, de az ólomsöréttel elejtett vadak húsának elfogyasztása sem kockázatmentes – ezt a vadászok érdekképviseletei erősen vitatják.

Az Európai Bizottság már tavaly augusztusban utasítást adott a helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA), hogy dolgozzon ki ajánlásokat a környezetet károsító és az ólomszennyező források kivezetéséről. Mivel a fenti adatokkal számolva a következő húsz év alatt körülbelül 1,9 millió tonna ólom kerülhetne a környezetbe, az ECHA igencsak megszigorítaná, sőt már rövid távon is tiltaná a legtöbb ólomforrás használatát, ami a sportlövészetet érintő korlátozások mellett leginkább a horgászoknak és vadászoknak okozna fejtörést.

A szervezet ötéves átmeneti időszak leteltével az ólomlövedékek értékesítésének és használatának teljes tilalmát indítványozza. Részleges kivételt a sportlövészet jelentene; ennek speciális helyzetét az ólom lőszer kötelező használatát előíró olimpiai szabályok miatt kénytelenek figyelembe venni, de csak akkor, ha a sportcélú lőtereken (lövedékcsapdák közbeiktatásával) lehetőség lesz a kilőtt lőszerek összegyűjtésére. Ebben az esetben azért felvetődik, hogy a sokasodó kutatási eredmények tükrében talán a nemzetközi sportszövetségeknek és az olimpiai mozgalomnak, jelesül a NOB-nak is lépnie kéne, hiszen elavult és minden szempontból kockázatos technológiát preferálnak, ráadásul a szabályaik aligha írhatják felül például az uniós környezetvédelmi és egészségügyi irányelveket.

A sportlövészet mellett az ECHA javaslatai leginkább a vadászokat érintenék, elvégre az egyik legfontosabb javaslat az ólomsörét öt év utáni betiltása, s mellette a kis kaliberű lövedékek esetében ugyancsak ötéves, nagy kaliberű lövedékek esetében 18 hónapos átmeneti időszakot jelöltek ki. Ez alól a tervezet megint csak olyan lőterek esetében fogalmaz meg kivételt, amelyek rendelkeznek golyófogóval, vagyis ahol a természetbe jutó ólom mennyisége minimalizálható. De nem járnának jobban a horgászok sem, esetükben a horgászati célokra értékesített és használt ólomsúlyok teljes betiltása a cél (azaz nem lehetne ilyesféle ólomdarabokat kapni a horgászboltokban, de az otthon öntött ólmot sem használhatnák). Ha a súly 50 gramm alatti tömegű, hároméves, ha a súly 50 gramm feletti, ötéves átmeneti időszakkal számolnak. Az ólommentesítés kiterjedne a sűrűn lakott (így horgászati, vadászati célokra ritkán használt) övezetekre, ahol azonnali hatállyal tiltanák be az ólom mosogatócsövek, meg úgy általában az ólomalapú szerelvények használatát (lásd korábbi cikkünket: Ólomcső egyenlő méreg, sőt halál?, Magyar Narancs, 2019. június 29.). Nem terjedne ki a szabályozás az ólom lőszerek katonai és rendőrségi célú bevetésére, sőt, az ólom lőszer beltéri felhasználására sem.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.