Barátom, balbekk (Hollandia-Belgium 0-0)

szerző
Sansz el Isee Dorf
publikálva
1998/25. (06. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Szólt, nézzük együtt, a BEK-döntőn is bevált, régen volt, nyert az Ajax, Kluivert gólját nem is akarta elhinni, csak a repléjnél üvöltött föl. Ajax-mezben most is, sál, ha gólt rúgnak, ne nagyon ölelgessem, a pitbull még félreérti, maradok nyugton. Nem félek, nincs gól, a belgák néha kijönnek az ötösről, holland kapus költői magányában, kapufa, Alatta van der Sar. Barátom üveg sört szorongat, persze Amstel, figyeld meg, találnak egy gólt, mármint a belgák, figyelek, ezek sose, erre Wilmots majdnem bemelleli, simán nyertek, irigylem a barátomat, aki szurkol, már fehér a sörösüveg nyaka. Persze én is a hollandoknak, ki nem, aki magyar, holland, ők is kétszer bukták el a döntőt, holland-magyar közös határ, egy könnytenger mossa partjaink. Mit izgulsz, ez nem az Ajax, csak az egykori, Ajex, Overmars, régi kedvencem, Cruyff legendás 14-es mezében, átmegy a jobbszélre, hiába, Kluivert alibizik és pöcsöl, mér nem hozza már le, na, a bíró leveszi a pályáról, könyöklés, Staelens, aki eddig csak rúgott, harapott és körmölt, most okosan nagyot esik. Barátom káromkodik, enyhe rasszizmus, istenem, a balbekkiskolában tananyag. Egy belga cserénél kiírják, Winter helyett Bergkamp, aztán igazándiból is, majdnem gólt lő, majdnem. Seedorfot leviszik, barátom megint beindul, nem felejtette el neki azt az EB-tizenegyest. Mér nem lövik át őket, hol van Jonk, bejön, de öt kűman kéne. Riporter is a hollandoknak jóestétjószurkol, a végére szinte átállok, barátomra nézek, s pitbulljára, mégse. A csereként beállt zaire-i belga egy ütemet késik, ha ez gól, barátom ma szobapálmának álcázva Nigériának szurkol. Vége, csend van, barátom sebeiről a pitbull hessegeti a legyeket. Vigasztalom, Mexikót és Koreát kitömitek, út a döntőig, ahol persze kikaptok tizenegyesekkel, a belgáktól, harmadszor se sikerül, a pitbull is mérgesen néz. Dia-dia, Hollan-dia, nincs még vége, három a holland igazságtalanság.

Szólt, nézzük együtt, a BEK-döntőn is bevált, régen volt, nyert az Ajax, Kluivert gólját nem is akarta elhinni, csak a repléjnél üvöltött föl. Ajax-mezben most is, sál, ha gólt rúgnak, ne nagyon ölelgessem, a pitbull még félreérti, maradok nyugton. Nem félek, nincs gól, a belgák néha kijönnek az ötösről, holland kapus költői magányában, kapufa, Alatta van der Sar. Barátom üveg sört szorongat, persze Amstel, figyeld meg, találnak egy gólt, mármint a belgák, figyelek, ezek sose, erre Wilmots majdnem bemelleli, simán nyertek, irigylem a barátomat, aki szurkol, már fehér a sörösüveg nyaka. Persze én is a hollandoknak, ki nem, aki magyar, holland, ők is kétszer bukták el a döntőt, holland-magyar közös határ, egy könnytenger mossa partjaink. Mit izgulsz, ez nem az Ajax, csak az egykori, Ajex, Overmars, régi kedvencem, Cruyff legendás 14-es mezében, átmegy a jobbszélre, hiába, Kluivert alibizik és pöcsöl, mér nem hozza már le, na, a bíró leveszi a pályáról, könyöklés, Staelens, aki eddig csak rúgott, harapott és körmölt, most okosan nagyot esik. Barátom káromkodik, enyhe rasszizmus, istenem, a balbekkiskolában tananyag. Egy belga cserénél kiírják, Winter helyett Bergkamp, aztán igazándiból is, majdnem gólt lő, majdnem. Seedorfot leviszik, barátom megint beindul, nem felejtette el neki azt az EB-tizenegyest. Mér nem lövik át őket, hol van Jonk, bejön, de öt kűman kéne. Riporter is a hollandoknak jóestétjószurkol, a végére szinte átállok, barátomra nézek, s pitbulljára, mégse. A csereként beállt zaire-i belga egy ütemet késik, ha ez gól, barátom ma szobapálmának álcázva Nigériának szurkol. Vége, csend van, barátom sebeiről a pitbull hessegeti a legyeket. Vigasztalom, Mexikót és Koreát kitömitek, út a döntőig, ahol persze kikaptok tizenegyesekkel, a belgáktól, harmadszor se sikerül, a pitbull is mérgesen néz. Dia-dia, Hollan-dia, nincs még vége, három a holland igazságtalanság.

Sansz el Isee Dorf

szerző
Sansz el Isee Dorf
publikálva
1998/25. (06. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...