Deutsch Tamás szerint a magyarországi atlétikai vb az olimpiarendezés előszobája lehet

  • narancs.hu
  • 2018. december 9.

Sport

Na, bravo.

Budapest a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntése szerint 2023-ban rendez felnőtt atlétikai vb-t.

Deutsch Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság nyári sportágakért felelős alelnöke a Hír Tv-nek azt mondta: a felnőtt atlétikai világbajnokság megrendezése is egy lépés a magyarországi, budapesti olimpia megrendezése felé.

„A sportot szerető magyar közvéleménynek évszázados vágya, hogy Budapest egyszer nyári olimpiai játékoknak adhasson otthont. Minden ilyen kiemelkedő világesemény egy lépést jelent ennek az álomnak a megvalósulása felé vezető úton. Nagyon remélem, hogy Magyarország valamikor az előttünk álló 10-15 esztendőben – az addig még megrendezésre kerülő világeseményeknek is köszönhetően – otthont adhat egy nyári olimpiai játékoknak.”

Bár a 2024-es budapesti olimpia esetleges megrendezését a kormány és kormánypárti politikusok kiemelt nemzeti ügyként kezelték, ehhez képest szinte azonnal el is engedték, amint reális esélye lett, hogy népszavazáson derüljön ki, vajon az emberek is akarják-e. Az erről szóló helyi népszavazáshoz, mint ismert a Momentum Mozgalom gyűjtötte össze a szükséges 150 ezer aláírás helyett azt 266 ezret, amire végül nem is volt szükség, mert Budapest elállt az olimpia rendezési kezdeményezéstől.

Deutsch úgy véli, az atlétikai vb a nyári olimpia és a foci-vb után a világ 3. legnagyobb érdeklődéssel kísért sporteseménye.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.