Nem ment el az eszük: raftingpályát építene a kormány az Alföldre

  • narancs.hu
  • 2017. december 2.

Sport

Mernek nagyot álmodni, a lényeg, hogy jó sokba kerüljön.

Sosem volt kérdés, hogy a Fidesz-kormány mer-e elég nagyot álmodni. Vízi filmstúdió Kisvárdán, olimpia 2018-ban Budapesten, stadion itt, stadion ott.

Most meg úgy hírlik: hamarosan forrásokat csoportosít át egy az Alföldön létesítendő raftingpálya – vadvízi evezést biztosító pálya – tanulmánytervének elkészítéséhez a kormányzat – értesült a hvg.hu.

Állítólag régóta dédelgetett elképzelése a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek (MKKSZ) a magyar rafting. A szervezet másfél hónappal ezelőtti konferenciáján pedig a lap értesülése szerint már megvalósítható-megvalósítandó lehetőségként vetődött fel a terv.

A kormány 80–100 milliárd forintot tervez az aktív turisztika fejlesztésére fordítani az elkövetkező években.

Ebből futja majd a magyar raftingra is. Nem gond, megépítik.

Az MKKSZ ötletéről az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztostól érdeklődött a hvg.hu. Révész Máriusz saját bevallása szerint először maga is meghökkent a felvetésen, aztán utánanézett, és úgy látja: Európa-szerte több helyen valósult már meg hasonló fejlesztés 4-6 méteres vízszintkülönbségű területeken.

A magyar raftingpályát a kiskörei víztározó mellé terveznék. Két éve ezen a területen már – egy gyengébb raftingpályának is beillő – 1300 méter hosszú, 30 bukóból álló úgynevezett hallépcsőt adtak át. E hallépcső és a kiskörei vízi erőmű között épülne ki a sportcélokra alkalmas vadvízi meder.

A beruházástól a Tisza-tó turisztikai vonzerejének javulását reméli a kormány. A lap információi szerint kétszázmilliós nagyságrendű forrást csoportosít át a közeljövőben a kormány csak a tanulmányterv elkészítéséhez. A teljes beruházás egyes becslések szerint 2–2,5 milliárd forintba kerülhetne.

(hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.