Senki nem Magyarországon született Kósa Lajos korcsolyaválogatottjából

  • narancs.hu
  • 2024. március 20.

Sport

A korcsolyázóink és az edzőink is honosítottak az egykori Szovjetunió területéről, a legtöbben nem is edzenek Magyarországon és a nyelvet sem beszélik.

Egészen szokatlan összeállítású magyar csapat lép ma jégre a műkörcsölya Európa-bajnokságon:  Vlasenko Alekszandr (férfi egyéni), Ignateva Marija és Szemko Danijil Leonyidovics (jégtánc), illetve Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei (páros).

A furcsa nevek mögött egészen példátlan méretű honosítási hullám rejlik: mindannyian Ukrajnában vagy Oroszországban születtek, az Odeszában született Danilijon kívül nem is itt élnek, a magyarságuk pedig annyira laza, hogy a HVG arról ír, a szövetség külön nyelvtanfolyamot indított nekik annak érdekében, hogy legalább a nyelvet beszéljék. 

És úgy tűnik, ez nemcsak valami ideiglenes dolog, ugyanis a junioroknál is pontosan ez a helyzet: A 24.hu szerint a négy magyar válogatott junior egyike sem beszélt magyarul és hárman közülük még edzeni sem edzett Magyarországon, mindegyikük orosz állampolgár is.

A kommunikáció persze így sem eshet nehezükre, ugyanis a szakági sportigazgató a még a Szovjetunióban született örmény Gurgen Vardanjan, a szövetségi kapitány pedig a felesége, Jeranjak Ipakjan. 

Ezek után már csak annyit írnánk le, hogy a szövetség vezetőjét úgy hívják, Kósa Lajos, ő egyúttal a Fidesz ismert politikusa is ugyebár.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”