Siklóernyő: Termikbemutató

  • Kollmann András
  • 2003. szeptember 4.

Sport

Idén Szlovéniában, az Isonzó folyó térségében rendezték a Magyar Siklóernyős Nemzeti Bajnokságot. Azért ott, mert a hazai domborzati és időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a magas színvonalú versenyek megrendezését.

Idén Szlovéniában, az Isonzó folyó térségében rendezték a Magyar Siklóernyős Nemzeti Bajnokságot. Azért ott, mert a hazai domborzati és időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a magas színvonalú versenyek megrendezését.Sokan ugrósok vagy siklósárkányejtőernyő néven tartják számon ezt a sportot, noha az ugráshoz semmi köze nincs. Igaz, kialakulásában a kezdő lökést az ejtőernyőzés adta: hegymászók kezdtek kísérletezni a modern cellás ejtőernyőkkel, amelyek a zuhanás megfékezésén túl irányíthatóak és képesek némi haladásra is. Az Alpokban, meredek hegyoldalakról szembeszélben felszállva, az ernyők siklási tulajdonságait kihasználva repültek - kezdetben csupán lefelé. Az amatőr buher hamar találkozott a profi repülőmérnöki tudással, a sárkányrepülő-pilóták pedig átadták a siklórepülés technikai ismereteit a kisebb testvérnek, így a siklóernyő mára a legnépszerűbb repülősporttá vált. Siklóernyővel repülni

transzcendens élmény

A napsütés, a légkör és a domborzat egymásra hatása során keletkezett erők kihasználásával a felhők közé emelkedni, és kiszakadni a mindennapi élet fizikai és szellemi dimenzióiból, nos, ez nem csupán kikapcsolódásként űzött hobbi, hanem az ember egész lényétátható szenvedély.

A siklóernyő tulajdonképpen egy műszálas anyagból készült szárnyprofil. A profil felső oldalán gyorsabban áramlik a levegő, mint alul, ezért ott nyomás, felül pedig szívóhatás jön létre, felhajtóerő keletkezik. A siklóernyőt irányítani a szárnyprofilon kialakuló áramlás lerontásával lehet. A pilóta egy áramvonalas fotelhez hasonló beülőben ül, amelyet 7-8 méter hosszú kevlárzsinórzat rögzít az ernyőhöz. Hazai mércével tulajdonképpen drága sport, egy használt felszerelés ára 250 ezer forint környékén kezdődik. Egy új ernyő ára 4-500 ezer forint, egy profi felszerelés a távrepüléshez és versenyzéshez elengedhetetlen műholdas helyzetmeghatározóval (GPS) 8-900 ezer forint. A felszerelésen túl költségesek az utazások, valamint a fokozott szabadidőigény sem olcsó. Ugyanis ha repülésre alkalmas az idő, menni kell - dacolva a kiegyensúlyozott polgári időbeosztással.

Az ernyőzés népszerűségének oka egyszerűségében és a repülés többi ágához képest mobilitásában rejlik. A felszerelés egy nagyobb hátizsákba belefér, használatának elsajátítása csupán néhány hetet vesz igénybe. Az utóbbi évek fejlesztéseinek mottója az volt, hogy a siklórepülést a szexnél biztonságosabbá tegyék. A repülés

"tömegsporttá" vált,

a világ kedvelt repülőterületein, mint amilyen a szlovéniai Júliai Alpok, ahol a nemzeti bajnokság zajlott, hétvégenként siklóernyők festik ezer színűre az eget. A felszerelésgyártóktól a képzési és idegenforgalmi szolgáltatókig valóságos ipar épült rá az ernyőzésre, amelynek húzóereje - mint minden technikai sportnak - a versenyzés. A kiemelkedő tudású versenypilóták lényegében tesztelik a közel 100-150 felszerelésgyártó újításait, amelyek, ha beválnak, bekerülnek a hobbirepülésbe, ezenkívül reklámot csinálnak a cégeknek.

A magyar siklóernyős- társadalom hozzávetőlegesen kétezer pilótából áll, de közülük csak háromszázan repülnek rendszeresen, a versenyek létszáma pedig ötven körüli. A repülőéletet a Magyar Repülő Szövetség klubjai szervezik, így az utóbbi időben mintha nagyobb lenne a fegyelem: az ernyősök kevesebbszer kerülnek összetűzésbe a hatóságokkal. Ennek ellenére a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) és a természetvédelmi hatóság mindmáig hideglelést kap a siklóernyő hallatán. Az LRI-nek legutóbb a Hármashatár-hegyről startoló és a Szigetre induló két pilóta szerzett meleg perceket, mivel belerepültek a Ferihegyen leszállni készülő utasszállító gépek légifolyosójába.

A versenyek általában öt-hat napig tartanak, a pilóták naponta 30-120 kilométeres távrepülési feladatokban mérik össze tudásukat. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy hegygerincekről vagy hegytetőkről startolva a termikek, a talaj egyenetlen felmelegedéséből eredő, oszlopszerűen feltörő meleg levegő segítségével felemelkednek a lehető legmagasabbra, majd megkezdik a repülést a versenybíróság által kijelölt cél irányába. Siklás során fokozatosan veszítik magasságukat - ezért folyton keresni kell az emeléseket. A versenyzés nehézségét az adja, hogy bizonyos pontokat, pl. hegycsúcsokat, városokat kell érinteni (át kell repülni felettük), amelyek kiesnek a cél felé vezető útból. A pilóták a feladat teljesítését a műholdas navigációs eszköz, a GPS által rögzített tracklogok alapján igazolják. Aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a feladatot, az nyeri a napot - és kapja a legtöbb pontot. A verseny végén a megszerzett összesített pontszámok döntik el a helyezéseket. Az idei bajnokságot a Dutch National Openre, vagyis a holland bajnokságra szervezte a Magyar Repülő Szövetség siklórepülő szakága. Annak érdekében, hogy erős, ám mégis hasonló tudású mezőnynyel versenyezzenek

magashegyi körülmények között

Kristálytiszta ég, szikrázó napsütés. A versenyt szervező szlovének 74 kilométeres, meglehetősen nehéz feladatot írtak ki. Az útvonal nem ismeretlen, Soéa völgye népszerű repülőterület a magyaroknak, de a szokatlanul erős északi szél biztos okoz majd rázós perceket. A legtöbben a GPS-t állítgatják, vagy a térképeket nézik a briefing, vagyis a napi feladat kihirdetése után. Illetve végeláthatatlan szakértéssel hangolódnak a versenyzésre. Az ernyősök aprólékosan kidolgozott szlengjéből a kívülállók szinte csak a ragozást és az obszcén kifejezéseket ismerik. Lassan kastásít a csapat, vagyis összerakja az ernyőt, beülőt, állítgatja a hevedereket... Az egyébként oldott légkör hirtelen megváltozik, a versenyhangulat és a veszély kettőse még a legtapasztaltabb pilótáknál is kiváltja a "csak menjen minden jól" érzést. A déli órákban a legintenzívebb a napsütés, ekkor keletkeznek a legerősebb termikek, különösen a sziklás hegyoldalaknál. Jó szél fúj, a százfős mezőny percek alatt elstartol a focipályányi méretű lejtőről, a levegőben pedig elkezdődik a játék: másodpercenként 4-5 métert emelkedve köröznek az ernyők a termikekben. Egy darabig tarka madárrajként együtt a mezőny, aztán a szlovének - hazai pálya! - elhúznak... Egyre nehezebb teljesíteni a fordulópontokat a szembeszeles völgyekben, keresni az emeléseket - "időhúzás" nélkül. Néhány óra múlva egyre ritkábbak az emelések - sokan kénytelenek leszállni. Az élboly öt óra körül landol Tolmin városka stadionjának füvén. Akik útközben leszálltak, stoppal jönnek vissza, vagy megvárják, ameddig a rendezők összeszedik őket egy teherautóval.

A magyar mezőny eredményeit a holland és a nemzetközi mezőnytől külön is értékelte a holland bajnokságot szervező szlovén team. A legjobban szereplő magyar pilóta, Lőrincz Mátyás összetettben a 12. helyezést érte el. Az eddigi idők legjobb "magyar" versenyén a mezőny fej-fej mellett haladt, megtörni látszik az a trend, hogy a néhány nagyon jó pilóta toronymagasan elhúz a többiektől. Az elmúlt évek elsősorban brazíliai versenyeredményeinek (lásd Világcsúcs című keretes írásunkat) köszönhetően egyre több pilóta vesz részt a versenyzésben. Persze a számunkra azért szokatlan, technikás alpesi terepen a helyi szlovén pilóták, akik a világbajnokságokon általában az élmezőnyben végeznek, általában 30-40 percet vertek mind a magyar, mind a holland mezőnyre.

Kollmann András

Világcsúcs

Síkvidéki ország vagyunk, a magyar pilóták így a síkvidéki repülésben jók. A hazai siklóernyős társadalom krémje évek óta Brazíliába jár versenyezni, ahol a domborzat eléggé hasonlít a Kárpát-medencéére. Simonics Péter - a magyar válogatott szövetségi kapitánya - és a legtehetségesebbnek tartott pilóta, Forgó Szilárd, miután több rangos nemzetközi versenyen a dobogó csúcsára állhattak, tavaly novemberben a brazíliai Ceará államban 282 kilométeres repülésükkel felállították az előre kitűzött célba való távrepülés (distance flight to a declared goal) új világrekordját. A világcsúcs megdöntéséről a Scandinature svéd filmgyártó cégnek dolgozó magyar természetfilmes, Török Zoltán készített filmet Flatland Flyers címmel a National Geographic megrendelésére.

Neked ajánljuk