Tűsarok: Feministának vallja magát?
Wirth Judit: A bölcsészkaron kezdtem feminista irodalmat olvasni, és láttam, hogy jó: pontos, kritikus és logikus. Később kutató asszisztens voltam női jogi programokban, megismerkedtem a női jog különböző területeivel, ahonnan egyenes út vezetett a nők elleni erőszakkal kapcsolatos jogokhoz. Jogi tanulmányokba is azért kezdtem, mert azt gondoltam, hogy nem nagyon van feminista jogász Magyarországon. Közben 1998-ban elkezdtem dolgozni a NaNéban önkéntesként, majd főállásban. Nem vagyok az alapítója, mert 1994-ben még nem is tudtam, hogy létezik.
T: Hogyan működik a NaNe?
WJ: Naponta érkeznek információk a segélyvonalunkon keresztül nőket érő erőszakos cselekedetekről, melyekről hírt adunk a világnak. Igaz, nehezek a körülmények, mert eddig még egy fillér állami támogatást nem kaptunk. Egy ilyen segélyvonal minden fejlett országban a terület egészét lefedi (a miénk is), és a nap 24 órájában, fizetett alkalmazottakkal működik, nálunk önkéntesek dolgoznak, így csupán napi négy órában él.
T: Elég furcsa ennek fényében, hogy állami kitüntetést kapott.
WJ: Valóban elég ellentmondásos. Lehetek optimista, és gondolhatom, hogy az állam - még mielőtt a megfelelő anyagi források a rendelkezésére állnának - jelét akarta adni, hogy mennyire fontosnak tartja a nőkre irányuló erőszak elleni fellépést. Szeretném ezt az olvasatot elfogadni, hisz állandóan halljuk, hogy az esélyegyenlőségi hivatal és az azt vezető tárca nélküli miniszter rendelkezni fog olyan költségvetéssel, ami lehetővé teszi, hogy ezen a téren hatékony lépéseket tehessen. A kevésbé optimista olvasat az, hogy az állam ilyen gesztusokkal akarja betömni az itt tátongó űrt.
T: Intézményi és anyagi háttér híján milyen módszerekkel dolgoznak?
WJ: A segélykérőket igyekszünk olyan alapvető információkkal ellátni, amelyekkel hatékonyan tudják képviselni az érdekeiket. A családon belüli erőszak egy olyan prognosztizálható folyamat, amelynek, ha ismerjük az előzményeit, akkor egy bizonyos pontján elég jó statisztikai bizonyossággal meg tudjuk mondani, hogy mi várható. Az első képzést amerikai és zágrábi szakemberek tartották 1994-ben a NaNéban, természetesen ingyenesen. Mára egy meglehetősen profi anyagot fejlesztettünk ki magunk is, hogy ne kerüljenek váratlan helyzetbe az önkénteseink. Elég gyakorlatiassá tettük a módszereket, sok a szerepjáték és a gyakorlat.
T: Nem tartják nősovinisztának a NaNét?
WJ: Talán azok, akik szerint a nők elleni férfierőszak rendjén lévő dolog. De ez legyen az ő problémájuk. Az első években elég sok szó volt rólunk a médiában, és ha valakit elhagyott a felesége, egyből arra gondolt: mi vagyunk a hibásak. Pedig a házasságokat az erőszak teszi tönkre.
T: A nők nehezen ismerik fel az érdekeiket?
WJ: A minket hívó áldozatok számára már az is meglepő, ha azt hallják, hogy nem ők a hibásak a rajtuk elkövetett erőszakért. Amíg nincs egy olyan társadalom, amely azt mondja, hogy te egyedül is teljes értékű ember vagy, és ne maradj benne egy bántalmazó kapcsolatban, addig nem meglepő, hogy sokan nem mernek kilépni ezekből.
T: Milyen egyéb akadályok állnak még a NaNe útjában?
WJ: Ha akadályon azt is értjük, hogy még mindig nem történt semmi, akkor nagyon súlyos akadályokba ütköztünk. Ha aktívan nem akartak is minket eltörölni a föld színéről, de az tény, hogy még mindig óriási mulasztások vannak a szabályok megalkotása terén. Van egy régi feminista mondás: az ellenállás mértéke egyenlő az elnyomásod mértékével. Azt mondják, Magyarországon nem éri a nőket diszkrimináció. Ezzel szemben évek óta nem lehet bűncselekménynek nyilvánítani a munkahelyi zaklatást, a családon belüli, illetve a gyermekek elleni erőszakot, nem lehet távol tartó rendelkezést hozni. A nők elleni erőszak minden vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint diszkrimináció: ha az állam nem lép fel ellene hatékonyan, diszkriminál.
T: Októberben alakult meg a Magyar Női Érdekvédő Szövetség (MaNÉSZ), amelyben szintén tisztséget vállalt.
WJ: A MaNÉSZ az Európai Női Lobbiba való felvételével igyekszik a magyar nők érdekeinek képviseletét uniós szintre vinni. A kormányzat egyelőre nem nagyon szólt bele a nőkérdésbe. Nem is nagyon volt mibe beleszólnia, mert a női érdekeknek eddig nem volt hatékony képviselete Magyarországon. Reméljük, hogy a MaNÉSZ, amely minden nőszervezet előtt nyitva áll, és természetesen igyekszik a már létező ernyőszervezetekkel is együttműködni, ezen tud majd változtatni.
T: A közelmúltban megkapta a Cosmopolitan magazin díját is. Erről a lapról nem gondolom, hogy igazán korrektül dolgoz fel női témákat. Mégis végigment a kifutójukon.
WJ: A magyar államról sem gondolhatjuk, hogy "igazán korrekt a nőkkel" (sőt), mégis végigmentem a parlamenti kifutón is. Ezek a díjak nem nekem szólnak, hanem azoknak a nőknek, akiknek a sorsát többek között én is igyekszem megismertetni, és akiknek a sorsán csak közösen lehet változtatni, mert az jogszabályoktól és társadalmi folyamatoktól függ. Ha a Cosmo - mely ugyebár egy elit lap - olvasói úgy érzik, hogy a női jogok elismerést érdemelnek, az jó jel az alakuló magyar nőmozgalom számára. A privilegizált helyzetben levő nők, úgy tűnik, lassan elismerik, hogy a társadalmi aktivitás vállalható.
Szilágyi Szilvia
Közlemény
A 41 tagszervezetet tömörítő Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslatot, és dolgozza át oly módon, hogy alkalmassá váljék a nők jogainak hatékony védelmére.
Az antidiszkriminációs törvénytervezet alkalmatlan a nők esélyegyenlőségének elősegítésére, a nők jogainak előmozdítására. Felszólítjuk a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy amennyiben a kormány e javaslatot nem vonja vissza, azt a parlamentben ne szavazzák meg!
Kérjük a női választókat, hogy kövessék figyelemmel a pártok tevékenységét és magatartását az antidiszkriminációs törvénytervezetre vonatkozóan és általában a női jogok biztosítása terén.
Kérjük, hogy a szakszervezetek női tagozatai, a többi női érdekképviseleti és ernyőszervezet csatlakozzék a törvényjavaslat visszavonását szorgalmazó felszólításhoz, és ezzel is fejezze ki, hogy a nők számára hatékony jogvédelmet igényel.
Wirth Judit,
a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke
