Szex

Egy olyan jelenség, ami az emberiség felét érinti közvetlenül havi rendszerességgel (átlagosan 40 éven át), bízvást tekinthetõ természetesnek, ám a menstruáció mégis tabu.

ENSZ-felmérések szerint Európában fél-, míg világviszonylatban négymillió embert adnak el évente és tartanak rabszolgasorban, kényszerítenek prostitúcióra, ingyenmunkára vagy katonáskodásra. A jellemzõen nõket és gyermekeket kizsákmányoló szervezett bûnözés becslések szerint 7-14 milliárd dollárt termel évente mûködtetõinek, ugyanakkor az áldozatvédelemre, a betegségek leküzdésére, határõrzésre, segítõ szervezetekre, felvilágosításra stb.

Ha történetesen meleg férfiak vagyunk, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy egy szintúgy hímnemû egyed duzzadt ajkaival a nyakunkat, ad absurdum a combbelsõnket cirógatja, jó okunk van feltételezni, hogy az a másik személy is meleg. De hogyan jutunk el idáig? Milyen jelekbõl következtethetünk arra, hogy érdemes-e valakinél bepróbálkozni? Avagy: honnan ismerszik meg a buzi?

Az utóbbi húsz évben London hitelt érdemlõen kellette magát a melegek fõvárosa szerepében. A múlt heti meleggyilkosság meg a melegek elleni sorozatos támadások a másság ünneplésénél sokkal ellentmondásosabb szociokulturális viszonyra világítanak rá.

Az izraeli hadseregben a sikeres helytállás társadalmi elismerést is jelent. A periferikus és kisebbségi csoportok számára különösen fontos, hogy bekerüjenek, ez mintegy elismerteti legitimitásukat. A feministák az utóbbi évtizedekben azért harcoltak, hogy a hadsereg kiválasztott alakulataiba is beengedjék a nõket. Ma már tagjai lehetnek a legelitebb egységeknek, harci pilótaként dolgozhat-nak, sõt a jelenlegi katonai szóvivõ is hölgy. Z. Katalin éppen katonai szolgálatát tölti. És élvezi.

A nõi alkoholisták számának növekedése a nyolcvanas évek elején vált szembetûnõvé. Azóta sincs csökkenés.

Az EU soros elnökségét ellátó Hollandia miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy bár a terrortámadások nyomán fokozódó iszlámellenességnek nem szabad befolyásolnia Törökország pozícióját, a csatlakozási tárgyalások idén decemberben esedékes megnyitása azon is múlik, hogy a törökök hajlandóak-e az európai normák szerint elfogadható emberi jogi állapotokat teremteni országukban. Vonatkozik mindez a nõkkel való bánásmódra is.

"Ja, az a csupacsaj buli? Nem az ilyenek szoktak hajtépéssel végzõdni?"

Miért kevés a nõi nõgyógyász, mi a különb-ség a férfi és a nõi nõorvos között, és miért választja a páciens egyiket vagy a másikat?

Magyarországon a feminizmus valahogy kiheverte központosított múltját, mára a rendszerváltás utáni ideológiai ûrt is, így a nõk most új utakat keresnek a modern Európa felé. Nagy-Britannia asszonyai már a feminizmus második hullámát is rég elbúcsúztatták, receszszióról beszélnek, és manapság rendületlen nosztalgiával kutatják az elõdöket.

"Hogyan lehetséges, hogy (...) az urak (..) majd' minden reggel úgy olvasnak az újságban (...) nõk ütlegelésérõl, megégetésérõl, összerugdosásáról, hogy egyszer sem nyitják ki a szájukat és mondják: Ennek véget kell vetni! Nem tûrhetjük tovább!"

Az egészséges és fogyatékkal élõ táncosokat integráló angol társulat már 2002-ben sikert aratott a Szigeten. Májusban ismét itt jártak a Trafóban, egy újabb, tabukat és elõítéleteket döntögetõ elõadással. Ekkor beszélgettünk kerekes székes alapítójukkal.

A nevetés az emberiség nagy adománya, javíthatja a javíthatatlant, és bírhatóvá teszi a kibírhatatlant. Ezért a történelmileg leghátrányosabb helyzetbe szorult társadalmi csoportok - például a nõk is - joggal igényelhetik és élvezhetik az élet leggazdagabb erõforrását: a humort.

A gender (társadalmi nem, amely kifejezés hangsúlyosan elkülönül a szextõl, vagyis a nemiségtõl) egy társadalomkritikai nézõpont; a nemek aspektusára fordít le már létezõ diszciplínákat. A genderkutatások elsõsorban a történettudomány, a pszichológia, a szociológia, a nyelvészet, az irodalom és a filozófia területén értek el átütõ sikereket, de gyakorlatilag nincs olyan tudományterület a világon, amelyet ne kezdtek volna ebbõl a szemszögbõl vizsgálni. Egyfajta gyûjtõnévrõl van tehát szó, amely a különbözõ diszciplínák hasonló megközelítését jelöli. Akadémiai szintû kutatása az Egyesült Államokban már a 60-as években megindult. Magyarország egyetemein a többi szocialista utódállamhoz hasonlóan a 90-es években kezdtek kiépülni kisebb kutatómûhelyek. A legfontosabb központok a Central European Universityn (CEU), a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) és az ELTE Társadalomtudományi Karán találhatók, mindenütt más - és egymással szemben szkeptikus - szemlélettel. De az elmúlt pár évben Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon is kezdetét vette az intézményesülés, és az általunk megkérdezettek nyilatkozatai alapján azt sem mernénk állítani, hogy lasszóval toboroznák hallgatóikat. Ellenkezõleg, az érdeklõdés egyre nagyobb - ráadásul Hadas Miklós szociológus, a BKÁE Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának egyik vezetõje szerint az õ mellékszakirányukon például a diákok kétharmada fiú. (Ez persze elszigetelt jelenség a térségben.)