Tánc

Erna Ómarsdóttir

  • Sisso
  • 2013. május 12.

Színház

Erna Ómarsdóttir nevét érdemes megjegyezni, és nem csak azért, mert ő volt a Shalala társulat Hogyan lépjünk túl őrületünkön? című, 2009-ben készült darabjában a hét hónapos terhes kismama, aki sátánmetál hanggal, vetélő mozdulatokkal a frászt hozta mindenkire. Ómarsdóttir nemcsak a tárgyalt darab, hanem az izlandi táncművészet központi figurája is. Dolgozott a belga színházi rendező, az excentrikus és innovatív darabokat alkotó Jan Fabre társulatában, a szintén nem gátlásos Björk produkcióiban, valamint Gabríela Fridriksdóttir szürrealista-újgótikus vizuálartista projektjeiben.

A társulatot művészeti vezetőként és alapítóként (2008) is jegyző performer és performanszkutató a nőrokonok együttélési és mentális problémáiról szóló előadásában színpadra tett mindent, amit egy nőnek nem illendő ott elkövetnie. A színházi punkok a kegyetlen köteléktől a gyengéd gondoskodásig mutatták meg a kapcsolatok minőségeit, miközben felidézték a skandináv krimik, az izlandi mesék, a pogány örömünnepek, valamint egy Angst-koncert hangulatát. Visszafojtottan hörögtek, felszabadítóan őrjöngtek az áttetsző boszorkányok, miközben azért tréfásan és poétikusan, dionüszoszi kvartetté összeállva színházazgattak az érzelmileg felfokozott állapotok erdejében. Hatalmas hajszőrzetekkel, bundában, fehérneműben, lazán egyesítve táncot, élő zenét és szöveget. Csak a végén és csak hang alakjában jelent meg a férfiesszencia, a rendező elv. Erre az időre vált a szó hagyományos értelmében unalmas show-műsorrá az előadás.

Trafó, március 30.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.