Színház

Klasszikus remekmű – musicalről óvatosságból ritkán ír le ilyesmit az ember, de hát Leonard Bernstein (s persze az ifjú Ste­phen Sondheim, Jerome Robbins meg a többiek) 1957-es darabja valóban rég felért már a klasszikusi magaslatra.

Az Olaszliszkai ügyét nem viszik bíróság elé, mert bár a darab személyiségi és kegyeleti jogokat is sérthet, nem akarnak ingyenreklámot csinálni a színháznak.

A színháztörténet hasznáról, politikáról és emberi ócskaságról kérdeztük az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum munkatársát, aki azt is elárulta, miért fontos dokumentum egy színházi büfé bérleti szerződése.

Bár Jordán Tamás igazgató itt sem tudta maradéktalanul megvalósítani élete álmát, a szombathelyi színház néhány éves fennállása mégis egy sikertörténet. Bemutatjuk az ország egyetlen vidéki színházát, amelyen még egyetlen politikus sem próbált foltot hagyni, és a kereszténydemokratáknak is az a legnagyobb bajuk, hogy sok a csúnya szó.

Tizenkét év után kölcsönös megegyezéssel távozott a Nemzetiből. Az idei évadtól a Centrál Színház társulatához szerződött. Volt tehát miről kérdezni.

„Úgy éreztem, hogy az életem be van szorítva az anya, feleség, színésznő szerepekbe” – a Radnóti Színház új igazgatója interjút adott print kiadásunknak, ez egy elég érdekes rész belőle.

Benedek Tibor fiából Benedek Tibor apja lettem – szokta mondani magáról. Régi vágású úriember, akinek a polgári irodalom, a polgári színház a gyengéje. Sokszázas sikerszériák – többek között a Budapest Orfeum, a Hyppolit, a lakáj, a Játék a kastélyban – fűződnek a nevéhez. A Játékszínben beszélgettünk családról, múltról, színházról.

Ávós kínzás, Zümzüm, kilincselés Aczélnál, a legédesebb magyar író, Ruttkai Éva és a ragyogás – Nádas Péter tartott olvasópróbát és mesedélelőttöt a Pesti Színházban.