A tét már rövid távon is Budapest működésének fenntartása. Bár az állam és a főváros voltaképp 120 milliárd forint elvonásán vitázik, ebből már 10,2 milliárd forint mínusz is kritikus lenne. És hol van még az év vége és a 2026-os költségvetés.
Nem inkasszálta a Magyar Államkincstár (MÁK) szerdán a főváros számláit. Mint arról Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn beszámolt, Budapest azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól azért, hogy működőképes maradjon a város. Az államkincstár ugyanis a kormány által a fővárostól követelt szolidaritási adó időszakos részét inkasszálhatná, ez 10,2 milliárd forint. A levonásra szerdán már lett volna lehetőség, de egyelőre nem élt vele a MÁK. A bíróságnak most 15 napja van dönteni arról, megadja-e a Fővárosi Önkormányzatnak a jogsegélyt, ezt azért ildomos volna megvárni.
A jelen
A jogsegélykérelem arra vonatkozik, hogy szeptemberig, az iparűzési adó befizetésének határidejéig ne lehessen az önkormányzat számlájáról pénzt leemelni. Eddig rendre megkapta a jogsegélyt a főváros, így némiképp joggal bízik abban Karácsony, hogy ez most is így lesz. Az ütemezés azért kritikus, mert a fővárosnak lényegében egy évben kétszer keletkezik bevétele, márciusban és szeptemberben, amikor az iparűzési adó előlegeit befizetik a vállalkozások. Ehhez képest a kiadások folyamatosak, vagyis a likviditási rés óriási. Ezt a roppant ingatag egyensúlyt egy 10,2 milliárd forint összegű mínusz teljesen bedöntené.
A 10,2 milliárd forint kiesése akkora lyukat ütne a város költségvetésébe, ami érintené az alapvető közszolgáltatásokat, így a BKV működését is. Mivel a közösségi közlekedés működtetése a legnagyobb tétel – 35 milliárd forint –, ezért nyilván itt lehetne a legnagyobb visszavágást is végrehajtani, ha ez mégis elengedhetetlen lenne. A város készül vészforgatókönyvvel arra az esetre, ha mégis ugrik a jogsegély. A szakszervezetek bevonásával arról is készülnek tervek, hogy adott esetben milyen járatokat lehet ritkítani, miként lehet a menetrendet átalakítani – amúgy pont akkor, amikor a metró menetrendje kitolódna egy órát.
A múlt
A vita a főváros és a MÁK között nem új. A főváros 2023 óta perben áll az államkincstárral, mert Budapest szerint az jogtalanul inkasszálta a szolidaritási adó megállapított összegét. Ezt a pert az önkormányzat az idén januári ítélet szerint megnyerte, vagyis az államkincstárnak elvben vissza kellett volna utalnia 28,3 milliárd forintot és annak kamatait, vagyis plusz 6 milliárdot. Ez nem történt meg, ezért az önkormányzat kártérítési pert indított a MÁK ellen. Hasonló per van még folyamatban a 2024-es szolidaritási adót illetően is, ebből az évből 40 milliárd forintot vár vissza Budapest.
Mivel nem igazán lehet azzal számolni, hogy az államkincstár eleget tesz a bírósági ítéletben foglaltaknak, az idei költségvetést már eleve úgy fogadta el a Fővárosi Közgyűlés, hogy abban nem a szolidaritási adóról szóló szabályozás szerint kiszámított tétel szerepel a költség soron – azzal, hogy a jogtalan elvonást perrel kérné vissza a város –, hanem eleve a Budapest által meghatározott, még elfogadható adó összege. A városházi döntés szerint ezt befizetik, a többletet nem.
A főváros érvelése szerint a központi elvonás nem lehet több, mint az az összeg, amit a város az államtól a kötelező feladatok ellátására kap, hiszen akkor Budapest nettó befizető lenne, a város finanszírozná az államot, ami nonszensz. Ezért a kormány által meghatározott 89 helyett 39 milliárd forint szolidaritási adó megfizetésével tervezték a büdzsét – ezt a Fideszen kívül a városházi frakciók elfogadták –, a visszatartott 50 milliárdot pedig beépítik a költségvetés más kiadási soraiba.
Az államkincstár azonban a szerinte jogtalanul be nem fizetett adó behajtására indíthat inkasszót több lépésben, ahogyan ezt korábban is tette. Ezt próbálja megakadályozni most a főváros. Ez az összeg, 50 milliárd forint a teljes fővárosi költségvetésnek nagyjából a tíz százaléka. Ha hozzávesszük azt, amit az államkincstárnak vissza kellene fizetnie, már 120 milliárd forint körüli összegről beszélünk – voltaképp ez a vita valódi tárgya, a 10,2 ennek csak egy része.
A jövő
A Fidesz sajátos érvelést adott Szentkirályi Alexandra fővárosi Fidesz-frakcióvezető szájába a hétfői bejelentéssel kapcsolatban. A politikus azt mondta, azért nem tudja a főváros kifizetni a szolidaritási adót, mert Rákosrendezőre költötte az 51 milliárd forintot. Ez az 51 és az az 50 természetesen nincs összefüggésben – már azért sem, mert Rákosrendező vételárát több év alatt kell megfizetni, a többiről nem beszélve. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig annyit fűzött hozzá, hogy a Karácsony–Tisza-koalíció egy év alatt csődbe vitte az ország leggazdagabb városát.
Ez egyelőre nem történt meg, a város és benne 1,7 millió lakos megmenekült attól, hogy félórás követéssel kelljen közlekedtetni a körúti villamost, kérdés azonban, meddig bírja még ezt az ellenszelet. Az idei év menedzselése sem lesz egyszerű – miközben a Tisza Párt leginkább a 2026-os választásra készül, a Fidesz Karácsony és a Tisza megbuktatására, Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom pedig csak Karácsony pozíciójának gyengítésére –, de különösen kemény lesz ilyen körülmények között a 2026-os költségvetés tervezése és átverése a közgyűlésen.
Ezt még mindenképp a parlamenti választások előtt kell tető alá hozni, az pedig, hogy működőképes marad-e a főváros vagy nem, voltaképp a jövő tavaszi választási eredmény függvénye lesz. Addig azonban ki kell bírni, és ez biztosan nem lesz fáklyás menet.
