(2015-09-24)
Amikor a lefejezések, az élve elégetések és a vegyi fegyverek elől menekülő emberek segítségre szorulnak, emberségünk nem diktálhat mást, mint hogy kinyújtsuk a kezünket. Ilyenkor a bennünk lévő isteni lehelet, a lelkiismeret hangja szólal meg.
Bár nyilván sokáig lehetne és biztos kellene is szidalmazni az Európai Uniót az elmúlt három hónapban kibontakozó menekültválság nem kezelése, sőt, elkezelése miatt, és bármennyire vékony is az, ami most, a lapzártánk idején tartott belügyminiszteri, majd a szerdai miniszterelnöki csúcson körvonalazódni látszik, valami mégis van. Kezd lenni. A menekültstátuszt kapott személyek uniós tagországok közötti elosztását (a „kvótarendszert”), mely most 120 ezer már regisztrált menekültet érintene, például lapzártánkkor fogadta el a belügyminiszterek tanácsa.
Hogy mi az új rendben Magyarország köztársasági elnökének szerepe? A kussolás.
A történelem kedvezőtlen fordulatait mindig egy titkos kéz és a gonosz értelem irányítja: csak némi fantázia, hamis esszencializmus és erős „lényeglátás” kell a megértéshez. Most is.
A demokratikus ellenzéki pártoknak nincs karakteres véleményük a menekültkérdésről – vagy van, csak nem merik elmondani?
Pozícióharcnak tűnhet, pedig többről szól Orbán Viktor és Lázár János végül kiegyezéssel zárult villámkonfliktusa. A történtek értelmezése aligha ragadható ki a menekültválság kontextusából.
Törvénytelenül alakíthatta ki az állam az új felszámolói névjegyzéket. A pórul járt vállalkozások munkaügyi bírósághoz fordultak, ahol sorra nyerik a pereket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen. Az új rendszerben Orbán Viktor veje is tűzközelben lehet.
Az MTVA augusztusban kinevezett megbízott vezérigazgatója részvényelemzőként kezdte pályáját, majd hamar az egyik legnagyobb online kiadó, a CEMP élén találta magát. A közmédia előtt az Origo Zrt.-t vezette, ahol neve a Lázár-botrány miatt vált ismertté. Miként lesz a szabad piac mellett elkötelezett menedzserből a kormányzati szócső első embere?
A Bajnai-kormány volt külügyminiszterét, a CEU tanárát a magyar külügy megnövekedett vitatkozási hajlandóságáról, a kihagyott külpolitikai lehetőségekről és a nagyköveti bekéretésekről kérdeztük.
A közelmúlt művei nehéz ügyek, ahogy maga a közelmúlt is.
Klasszikus remekmű – musicalről óvatosságból ritkán ír le ilyesmit az ember, de hát Leonard Bernstein (s persze az ifjú Stephen Sondheim, Jerome Robbins meg a többiek) 1957-es darabja valóban rég felért már a klasszikusi magaslatra.
Tizenkét év után kölcsönös megegyezéssel távozott a Nemzetiből. Az idei évadtól a Centrál Színház társulatához szerződött. Volt tehát miről kérdezni.
A brit heavy metal óriások második legfontosabb dalszerzőjével a hedonista nyolcvanas évekről, a tajtrészeg Ozzyról és a frontember Bruce Dickinson betegségéről is beszélgettünk The Book of Souls című új lemezük kapcsán.
2011-ben, amikor megjelent a House of Balloons című lemezértékű mixtape, nem volt izgalmasabb dolog a popzenében, mint a Weeknd.
Ha a végső titkokat kutatjuk, könnyen fölismerhetjük, hogy a kereskedelmi tévécsatornák személyzeti politikájának két nagy rejtélye van: nem tudható, mi alapján lehet bekerülni a tévébe, s éppily megfejthetetlen titok, hogyan lehet kikerülni onnan.
Nem csak a gyászról szól az új kötete, mondja az Akkezdet Phiaiból vagy éppen a Krétakör és Mohácsi János színpadáról ismerős szerző, akivel családról és politikáról is beszélgettünk.
A legnagyobb magyar feltalálók között emlegetik, mégsem neveztek el róla utcát, de még egy szakiskolát sem. Munkásságának részletes és kritikus feldolgozásával a mai napig adós a technikatörténet.
Már nem akarnak minden Esterházy-kincset Fertődre vinni, viszont a működtető cég újabb műemlékekkel gyarapodik. A pénz nem akadály.
A Pest megyei Csörög polgármestere kirakta a könyvtár és művelődési ház épületéből a szombatonként alapítványi támogatásból fenntartott tanodát, ám úgy tűnik, nem sikerült ellehetetleníteni a működését.
