Öt dán filmkészítő úgy döntött a múlt héten zárult Cannes-i Filmfesztiválon, hogy újraindítják a Dogma-mozgalmat, harminc évvel annak indulása után. A Dogma 25 nevű kezdeményezés mögött May e-Thouky (Szívek királynője, A korona), Milad Alami (A sármőr, Ellenfél), Isabella Eklöf (Holiday, Ipar), Annika Berg (Team Hurricane) és a feltörekvő, rövidfilmjeiről ismert Jesper Just áll.
Az eredeti Dogma 95 avantgárd mozgalom 1995-ben indult, vezetői többek között olyan világhírű rendezők voltak, mint Lars von Trier vagy Thomas Vinterberg. Truffaut a Cahiers du Cinémában megjelent, a francia újgullámot elindító A francia film egy bizonyos tendenciájához című írásához hasonlóan ők is előálltak egy manifesztummal, melyben lefektették a mozgalom szigorú szabályait, melyeket „Tisztasági Fogadalomnak” neveztek. Ebben olyan előírások találhatóak, mint hogy a felvételeket valódi helyszíneken, kellékek nélkül, kézikamerával kell forgatni, helyszíni, képpel együtt rögzített hangot használva; tilos speciális világítás, vagy optikai trükkök használata ugyanúgy, ahogy a műfaji film sem elfogadható, a rendező nevét pedig nem lehet feltüntetni. A teljes kiáltvány innen tölthető le magyarul.
A legtöbb filmes mozgalomnak nehéz meghúzni a határait; nehezen eldönthető például, Jacques Demy sorolható-e a francia újhullámhoz, vagy épp a korai Pasolini az olasz neorealizmushoz. A Dogma-mozgalom viszont a lefektetett alapelvek miatt egyértelműen meghatározza, melyik film illik bele és melyik nem. Trierék célja az volt, hogy ismét ráirányítsák a figyelmet a hagyományos történetmesélésre és a színészi játékra; úgy érezték ugyanis, hogy a műfaji filmek és a technikai csinadratta alaposan elvonta ezekről a fókuszt. A mozgalom annyiban el is érte célját, hogy valóban frissnek, az így készült filmek pedig valódinak hatottak. Három évvel a mozgalom meghirdetése utám született meg Thomas Vinterberg Születésnap című filmje, amely elnyerte a zsűri díját Cannes-ban. Aztán érkezett Triertől az Idióták, Søren Kragh-Jacobsentől a Mifune utolsó dala, Kristian Levringtől pedig A király él. 1995 és 2004 között 35 dogma-film készült, az utolsó Cristiano Ceriello Così x casoja. Idővel a szabályrendszer egyre szűkebbnek bizonyult az alkotók számára, akik folyamatosan távolodtak el a mozgalomtól. „Mindig is egy hullámnak szántuk, nem valami olyannak, aminek mindig fenn kell maradnia” – nyilatkozta Vinterberg, aki később azt is elmondta: a Dogma sikeres volt, majd korrumpálódott, alkotóként azonban továbbra is azért kell harcolniuk, hogy felrázzák a szakmát és a közönséget. Vinterberg már második filmjében, A végső megoldás: szerelemben eltávolodott a mozgalomtól, azóta pedig a nagyon is hagyományos, már-már konzervatív módon készített filmjeivel arat sikereket: a Még egy kört mindenkinek Oscar-díjat nyert. Lars von Trier filmográfiájából szintén egyedül az Idióták felel meg az előírásoknak. Triert ma már inkább botrányrendezőként ismerjük megosztó kijelentései és olyan filmjei miatt, mint A nimfomániás vagy A ház, amit Jack épített. Trierrel, aki nemrég még az interneten keresett magának barátnőt és múzsát, legutóbb 2018-ban készítettünk interjút.
„Együtt ünnepeljük a Dogma 95-öt, az előttünk érkezett filmkészítőket és azokat, akik utánunk jönnek. Együtt állunk, hogy pajzsként védjük a művészi szabadságot az értelmetlenség és tehetetlenség ellen” – fogalmaztak a Dogma 25 tagjai. Elődjeikhez hasonlóan ismét
a technika elburjánzása ellen állnak ki, csak épp szerintük ma a sablonos, algoritmuson alapuló, mesterséges intelligenciát használó mozik jelentenek veszélyt.
Ezek helyett szeretnék ráirányítani a figyelmet a kompromisszummentes, kiszámíthatatlan alkotásokra, melyek magukon viselik a határozott, gyarló emberi lenyomatot.
A 95-ös mozgalomhoz hasonlóan a 25-ös társaság is Tisztasági Fogadalmat tett közé. Ennek kilenc pontja a következő:
1. A forgatókönyvnek eredetinek és a rendező által kézzel írottnak kell lennie.
2. Legalább a film felének dialógus nélkülinek kell lennie.
3. Tilos az internet használata a teljes kreatív alkotás alatt.
4. Csak tartalommódosítási feltételek nélküli forrást fogadnak el.
5. Tíznél több ember nem állhat a kamera mögött.
6. A filmet ott kell felvenni, ahol a cselekmény játszódik.
7. Nem használhatnak sminket, nem manipulálhatják az arcokat és a testeket, kivéve, ha ez része a cselekménynek.
8. Minden, a filmprodukcióhoz köthető eszköznek béreltnek, kölcsönzöttnek, találtnak vagy használtnak kell lennie.
9. A film készítése nem tarthat tovább egy évnél.
A Dogma 25 rendezői elkötelezte magát, hogy ezen irányelvek szerint készít filmeket. A fenti kilenc szabály elmondásuk szerint három fő téma köré épül: visszatérés a fizikai realitáshoz, esztétikai visszafogottság, gazdasági és földrajzi elszámoltathatóság. Elsősorban tehát a napjainkban a mozikat eluraló nagy költségvetésű filmek ellen állnak ki: ezeket hatalmas stáb készíti drága eszközökkel pazarló módon. Nemcsak hogy tele vannak speciális effektusokkal, de sokszor még az egyszerű utcajeleneteket is zöld fal előtt rögzítik, így elképesztően eltávolodtak a valóságtól. Ugyancsak kiállnak a mesterséges intelligencia térhódítása ellen: többek között ezért tüntettek nemrég a hollywoodi írók és színészek is, de több cikkben mutattuk be mi is, miért jelent egyre nagyobb veszélyt ez az alkotókra.
Az új mozgalom mellé az „öregek” is odaálltak: „’95-ben a béke bizonyosságában filmeztünk és lázadtunk a konformitás ellen. ’25-ben, amikor az új Dogma megalakult, már a háború és bizonytalanság korában élünk. A legjobbat kívánjuk nektek a dán film visszahódításáért induló utatokon” – fogalmazott közleményében Lars von Trier és Thomass Vinterberg.
A mozgalom mellé állt az 1992-ben von Trier által alapított dán Zentropa filmes vállalat, a Nordisk Film és a Dán Filmintézet is. Eddig másfél millió dollárnyi forrást gyűjtöttek össze az öt alkotó egy-egy filmjére, de abban reménykednek, a kiállásuk további befektetőket vonz majd. Annak idején a Dogma 95-öt elindító Születésnap nemcsak kritikai, de elképesztő közönségsiker is volt, az ötmilliós Dániában közel egymillióan látták a moziban. Kérdés, az új Dogma-filmek meg tudják-e közelíteni ezt.
Isabella Eklöf mindenesetre máris az új szabályrendszer szerint készíti következő filmjét. Mint elmondta, volt már szadomazo-kapcsolatban, erről azonban soha nem látott még ilyen naturalisztikus nézőpontból készült filmet. „Az a probléma hogy a tévé is felbukkant új játékosként, ez pedig a filmre is hatással van. Emiatt van ez az egész »tételezzük fel, hogy a néző semmit sem tud«-felfogás. De minél kevésbé bízunk meg a közönségben, annál kevésbé érdekesebb filmeket fogunk készíteni” – nyilatkozta. Az új Dogma-mozgalom ugyanis a napjainkat eluraló tartalomfogyasztási szokások ellen is tiltakozik, azaz hogy a filmeket egy kalap alá vesszük a tévésorozatokkal, sőt, Youtube-klipekkel és TikTok-videókkal.
