Harminc év után újjáéled a Dogma-mozgalom

Mikrofilm

Lars von Trier és társai után öt dán filmkészítő hirdetett új kiáltványt Cannes-ban. A jövőben készítendő filmjeikkel a művészi szabadság melletti kiállás a céljuk, és fellépnének a mesterséges intelligencia használata ellen.

Öt dán filmkészítő úgy döntött a múlt héten zárult Cannes-i Filmfesztiválon, hogy újraindítják a Dogma-mozgalmat, harminc évvel annak indulása után. A Dogma 25 nevű kezdeményezés mögött May e-Thouky (Szívek királynője, A korona), Milad Alami (A sármőr, Ellenfél), Isabella Eklöf (Holiday, Ipar), Annika Berg (Team Hurricane) és a feltörekvő, rövidfilmjeiről ismert Jesper Just áll.

Az eredeti Dogma 95 avantgárd mozgalom 1995-ben indult, vezetői többek között olyan világhírű rendezők voltak, mint Lars von Trier vagy Thomas Vinterberg. Truffaut a Cahiers du Cinémában megjelent, a francia újgullámot elindító A francia film egy bizonyos tendenciájához című írásához hasonlóan ők is előálltak egy manifesztummal, melyben lefektették a mozgalom szigorú szabályait, melyeket „Tisztasági Fogadalomnak” neveztek. Ebben olyan előírások találhatóak, mint hogy a felvételeket valódi helyszíneken, kellékek nélkül, kézikamerával kell forgatni, helyszíni, képpel együtt rögzített hangot használva; tilos speciális világítás, vagy optikai trükkök használata ugyanúgy, ahogy a műfaji film sem elfogadható, a rendező nevét pedig nem lehet feltüntetni. A teljes kiáltvány innen tölthető le magyarul.

A legtöbb filmes mozgalomnak nehéz meghúzni a határait; nehezen eldönthető például, Jacques Demy sorolható-e a francia újhullámhoz, vagy épp a korai Pasolini az olasz neorealizmushoz. A Dogma-mozgalom viszont a lefektetett alapelvek miatt egyértelműen meghatározza, melyik film illik bele és melyik nem. Trierék célja az volt, hogy ismét ráirányítsák a figyelmet a hagyományos történetmesélésre és a színészi játékra; úgy érezték ugyanis, hogy a műfaji filmek és a technikai csinadratta alaposan elvonta ezekről a fókuszt. A mozgalom annyiban el is érte célját, hogy valóban frissnek, az így készült filmek pedig valódinak hatottak. Három évvel a mozgalom meghirdetése utám született meg Thomas Vinterberg Születésnap című filmje, amely elnyerte a zsűri díját Cannes-ban. Aztán érkezett Triertől az Idióták, Søren Kragh-Jacobsentől a Mifune utolsó dala, Kristian Levringtől pedig A király él. 1995 és 2004 között 35 dogma-film készült, az utolsó Cristiano Ceriello Così x casoja. Idővel a szabályrendszer egyre szűkebbnek bizonyult az alkotók számára, akik folyamatosan távolodtak el a mozgalomtól. „Mindig is egy hullámnak szántuk, nem valami olyannak, aminek mindig fenn kell maradnia” – nyilatkozta Vinterberg, aki később azt is elmondta: a Dogma sikeres volt, majd korrumpálódott, alkotóként azonban továbbra is azért kell harcolniuk, hogy felrázzák a szakmát és a közönséget. Vinterberg már második filmjében, A végső megoldás: szerelemben eltávolodott a mozgalomtól, azóta pedig a nagyon is hagyományos, már-már konzervatív módon készített filmjeivel arat sikereket: a Még egy kört mindenkinek Oscar-díjat nyert. Lars von Trier filmográfiájából szintén egyedül az Idióták felel meg az előírásoknak. Triert ma már inkább botrányrendezőként ismerjük megosztó kijelentései és olyan filmjei miatt, mint A nimfomániás vagy A ház, amit Jack épített. Trierrel, aki nemrég még az interneten keresett magának barátnőt és múzsát, legutóbb 2018-ban készítettünk interjút.

„Együtt ünnepeljük a Dogma 95-öt, az előttünk érkezett filmkészítőket és azokat, akik utánunk jönnek. Együtt állunk, hogy pajzsként védjük a művészi szabadságot az értelmetlenség és tehetetlenség ellen” – fogalmaztak a Dogma 25 tagjai. Elődjeikhez hasonlóan ismét

a technika elburjánzása ellen állnak ki, csak épp szerintük ma a sablonos, algoritmuson alapuló, mesterséges intelligenciát használó mozik jelentenek veszélyt.

Ezek helyett szeretnék ráirányítani a figyelmet a kompromisszummentes, kiszámíthatatlan alkotásokra, melyek magukon viselik a határozott, gyarló emberi lenyomatot.

A 95-ös mozgalomhoz hasonlóan a 25-ös társaság is Tisztasági Fogadalmat tett közé. Ennek kilenc pontja a következő:

1. A forgatókönyvnek eredetinek és a rendező által kézzel írottnak kell lennie.

2. Legalább a film felének dialógus nélkülinek kell lennie.

3. Tilos az internet használata a teljes kreatív alkotás alatt.

4. Csak tartalommódosítási feltételek nélküli forrást fogadnak el.

5. Tíznél több ember nem állhat a kamera mögött.

6. A filmet ott kell felvenni, ahol a cselekmény játszódik.

7. Nem használhatnak sminket, nem manipulálhatják az arcokat és a testeket, kivéve, ha ez része a cselekménynek.

8. Minden, a filmprodukcióhoz köthető eszköznek béreltnek, kölcsönzöttnek, találtnak vagy használtnak kell lennie.

9. A film készítése nem tarthat tovább egy évnél.

A Dogma 25 rendezői elkötelezte magát, hogy ezen irányelvek szerint készít filmeket. A fenti kilenc szabály elmondásuk szerint három fő téma köré épül: visszatérés a fizikai realitáshoz, esztétikai visszafogottság, gazdasági és földrajzi elszámoltathatóság. Elsősorban tehát a napjainkban a mozikat eluraló nagy költségvetésű filmek ellen állnak ki: ezeket hatalmas stáb készíti drága eszközökkel pazarló módon. Nemcsak hogy tele vannak speciális effektusokkal, de sokszor még az egyszerű utcajeleneteket is zöld fal előtt rögzítik, így elképesztően eltávolodtak a valóságtól. Ugyancsak kiállnak a mesterséges intelligencia térhódítása ellen: többek között ezért tüntettek nemrég a hollywoodi írók és színészek is, de több cikkben mutattuk be mi is, miért jelent egyre nagyobb veszélyt ez az alkotókra.

Az új mozgalom mellé az „öregek” is odaálltak: „’95-ben a béke bizonyosságában filmeztünk és lázadtunk a konformitás ellen. ’25-ben, amikor az új Dogma megalakult, már a háború és bizonytalanság korában élünk. A legjobbat kívánjuk nektek a dán film visszahódításáért induló utatokon” – fogalmazott közleményében Lars von Trier és Thomass Vinterberg.

A mozgalom mellé állt az 1992-ben von Trier által alapított dán Zentropa filmes vállalat, a Nordisk Film és a Dán Filmintézet is. Eddig másfél millió dollárnyi forrást gyűjtöttek össze az öt alkotó egy-egy filmjére, de abban reménykednek, a kiállásuk további befektetőket vonz majd. Annak idején a Dogma 95-öt elindító Születésnap nemcsak kritikai, de elképesztő közönségsiker is volt, az ötmilliós Dániában közel egymillióan látták a moziban. Kérdés, az új Dogma-filmek meg tudják-e közelíteni ezt.

Isabella Eklöf mindenesetre máris az új szabályrendszer szerint készíti következő filmjét. Mint elmondta, volt már szadomazo-kapcsolatban, erről azonban soha nem látott még ilyen naturalisztikus nézőpontból készült filmet. „Az a probléma hogy a tévé is felbukkant új játékosként, ez pedig a filmre is hatással van. Emiatt van ez az egész »tételezzük fel, hogy a néző semmit sem tud«-felfogás. De minél kevésbé bízunk meg a közönségben, annál kevésbé érdekesebb filmeket fogunk készíteni” – nyilatkozta. Az új Dogma-mozgalom ugyanis a napjainkat eluraló tartalomfogyasztási szokások ellen is tiltakozik, azaz hogy a filmeket egy kalap alá vesszük a tévésorozatokkal, sőt, Youtube-klipekkel és TikTok-videókkal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.