Mégsem perli be a Katonát Szögi Lajos családja

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. október 19.

Színház

Az Olaszliszkai ügyét nem viszik bíróság elé, mert bár a darab személyiségi és kegyeleti jogokat is sérthet, nem akarnak ingyenreklámot csinálni a színháznak.

A Katona József Színház október elején mutatta Az Olaszliszkai című előadást, amely többek között Szögi Lajos tiszavasvári tanár tragédiáját is feldolgozza, a tavaly elhunyt Borbély Szilárd azonos című drámájának és más szövegeinek felhasználásával. „Amikor az özvegy értesült a bemutatóról, elolvasta az interneten megtalálható szövegkönyvet, és meglepve látta, milyen mondatokat adtak a Középső lány nevű szereplő szájába” – mondta a Narancsnak Helmeczy László, a család ügyvédje, aki szerint néhány mondat sértheti Szögi Lajos kegyeleti és – a tragédia idején 14 éves – lányának személyiségi jogait.

Mészáros Blanka és Pálmai Anna a színpadon

Mészáros Blanka és Pálmai Anna a színpadon

Fotó: Dömölky Dániel/Katona József Színház

Helmeczy úgy véli, hogy a bíróság nagy valószínűséggel a családnak adna igazat, de szeretnék elkerülni az újabb jogi procedúrát, és a színháznak sem szeretnének ingyenreklámot csinálni, ezért nem perelnek. „A kisebbik lány ötéves volt a tragédia idején, alig emlékszik valamire, a középső lány pedig a tiszavasvári gimnáziumból indulva mára az orvosi egyetem ötödéves hallgatója lett, kitűnő átlaggal. Már csak ezért sem lenne jó egy újabb jogi hercehurca, ami újra reflektorfénybe állítaná a családot.”

Megkerestük Máté Gábort, hogy megkérdezzük, mi igaz a család állításaiból, ám a direktor megkeresésünkre mindössze annyit mondott, hogy a bemutató előtt közzétett nyílt levelében már leírt mindent. Ebben a rendező ugyan elnézést kér a családtól, hogy nem kereste meg őket a bemutató előtt, de kitart amellett, hogy a darab színre vitelekor nem hibázott.

Az ügy hátteréről, valamint arról, hogy hol húzódnak a határok a művészi szabadság és a személyiségi jogok között, csütörtökön megjelenő lapszámunkban olvashatnak riportot. Ugyanitt színikritikát is közlünk Az Olaszliszkairól.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.