Hivatali visszaélés vádjával tesz feljelentést a Fővárosi Önkormányzat ismeretlen tettes ellen azért, mert a Magyar Államkincstár (MÁK) jogtalanul vont le 10,2 milliárd forintot az önkormányzat számlájáról – mondta Karácsony Gergely főpolgármester azt követően, hogy a MÁK-nál megnyomták az Enter gombot.
Budapest hétfőn kért jogsegélyt a bíróságtól annak érdekében, hogy az államkincstár ne inkasszálhassa az önkormányzat számláit, ám a MÁK ezen döntést meg nem várva hozott döntést. Ezért az önkormányzat ideiglenes intézkedést is kér, hogy a bíróság utasítsa az államkincstárt, hogy utalja vissza a vitatott összeget.
A vita a szolidaritási adó ügyében alakult ki a kormány, azaz az államkincstár és a főváros között. A város nem akar több adót fizetni annál, mint amekkora támogatást az állam Budapestnek fizet a közszolgáltatásokért, hiszen így a főváros nettó befizető, vagyis az állam finanszírozója lenne. A két összeg közötti különbség 2023 óta kamatokkal együtt 120 milliárd forint, ebből csak az idei tétel 50 milliárd. Ez azt jelenti, hogy a főváros az idén a meghatározott 89 milliárd forint szolidaritási adóból 39 milliárdot hajlandó befizetni. Az államkincstár most a fennmaradó összeg egy részét vonta le, ám ezt az összeget a fővárosi költségvetésben már más célokra irányozta elő a közgyűlés.
Mindez azt jelenti, hogy
amíg a bíróság vissza nem utaltatja az államkincstárral a 10,2 milliárd forintot, addig enyhíteni kell a város likviditási problémáit.
Ez technikailag azt jelenti, hogy az önkormányzat leállítja bizonyos kifizetéseit. Összesen 9 milliárd forintról van szó, a Budapesti Közművek, a BKK és a BDK (ez a közvilágításért felelős cég) pedig így kénytelen lesz saját forrásait felhasználva átvészelni a következő időszakot. Hogy ez milyen hosszú időszak lesz, azt egyelőre nem lehet tudni.
Karácsony elmondása szerint annyi biztos, hogy a 27 ezer alkalmazott, akik Budapest működéséért felelnek, meg fogják kapni a nettó bérüket. Ez azt is jelenti, hogy a bérekre rakódó adókat és járulékokat nem fogják már tovább utalni. Ezzel mondjuk túl sokáig nem lehet játszani, hiszen 45 nap nemfizetés után megszűnik az érintettek egészségbiztosítása, tehát ez az intézkedés legfeljebb némi csúszást enged a kifizetésekben.
Az önkormányzat likviditási munkacsoportot hoz létre, ahol minden számlát át fognak nézni, és amit halasztani lehet, annak a kifizetését halasztani fogják. Tipikusan ilyenek a beruházások, ezek kifizetéseit szeptemberig – amíg az iparűzési adó befizetések meg nem érkeznek – felfüggesztik. Ez magával hozhat némi csúszást is.
A szociális intézmények, az idősotthonok, közétkeztetési cégek ugyanakkor nem szenvedhetnek hiányt.
A főpolgármester egyeztetést kezdeményez a szakszervezetekkel és a közgyűlés frakcióival annak érdekében, hogy valamilyen közös megoldást tudjanak kialakítani. Az önkormányzat azzal számol, hogy megkapja a város a jogsegélyt, és az államkincstár kénytelen lesz visszautalni a jogtalanul inkasszált összeget, ám ha mégsem így alakul, akkor drasztikus forgatókönyv is életbe léphet. A jövő hét második felében állhat össze, milyen korlátozások léphetnek életbe a közösségi közlekedésben – a 35 milliárd forintból működő BKV a legnagyobb tétel a közszolgáltatások között, ehhez muszáj lesz hozzányúlni. Hogy mennyire, majd kiderül.
