színházba ment. A folyton, de mégsem mindig fújó szél ezúttal a színpadra tette le az öreg diót, így betekintést nyerhetünk Dániel András mesefiguráinak nem mindennapi mindennapjaiba. Aligha kell bemutatni Kicsiéket, hisz’ a népszerű szerző többek között a kuflik mellett a párt és Imikémet, a felhúzhatós bádognyulat, a madarukat is rendesen bevezette a köztudatba. Így a szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója Szenteczki Zita rendezésében garantált siker. A bábszínházi produkció úgy eleveníti meg a mesekönyvet és annak folytatását, hogy a nem egybefüggő történetekből, de mégis konzekvensen kapcsolódó sztorikból ügyesen majdnem lineáris mesét kreál. Ez igazi dramaturgiai kihívás, amit helyes hangsúlyokkal, pontos szerkesztéssel old meg az alkotói csapat, és bár természetesen nem kerülhetett bele minden klassz epizód a játékba, a leginkább színre vihetők, az akciót és interakciót rejtők többsége a produkció része. Így Kicsibácsi például feltalálja a Holdat, aranyhalat reggelizik, a nevetséges dolgok listájáról olvas, Láthatatlan Lusta Lajos barátjával fut, de még hogyan; Kicsinéni meg bevásárol, találkozik a Használaton Kívüli Sárkánnyal, véletlenül leleplezi az Álruhás Betörőt, nem is egyszer, Imikém pedig riaszt, a maga módján gonoszkodik, sőt, akad némi dolga az Engesztelhetetlen Kislánnyal is. Kovács Bálint és Dénes Emőke játéka, Kicsiék bunraku figuraként való életre keltése és Imikém jelenléte a szemfényvesztően részletgazdag díszletben – ahogy egy kisfiú fogalmazott a nézőtéren – igazi varázslat.
Figyelmébe ajánljuk
Két óra X
Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.
Megtörtént események
- - turcsányi -
A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.
Élet-halál pálinkaágyon
Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.
MS mester és kora: a kiállítás egy évszázados rejtély megoldását kínálja
Hogyan legyünk könnyen és gyorsan vidéki gazdatisztnek beöltözött uradalmi neofasiszták?
Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV
Orbán öccsének esete az embercsempészettel az olasz paranoia filmek világát idézi
A kormány már bármilyen értelmes katonai együttműködéstől elzárta magát
Hogyan maradhat hiteles a sajtófotó a mesterséges intelligencia korában?
- Váradi András
„Navracsics-fiókából” a MOME-alapítvány kuratóriumi elnökévé – ki Böszörményi-Nagy Gergely?
„Ahhoz képest, hogy odakint milyen sötét fellegek gyülekeznek, a zenekarunk az aranykorát éli”
A botrány határán
A Nádas-életműsorozat legújabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.