A Katona József Színház kapta a legtöbb elismerést a Színikritikusok díjátadóján
Különdíjat kapott Cserhalmi György, az AlkalMáté Trupp, valamint a KÁVA Színház és a Kerekasztal Színház.
Színház
Égetnivalók
Bradbury a televízió térhódítása és a hidegháború árnyékában írta meg a jövő Amerikájában játszódó disztópiáját egy olyan kultúraellenes világról, ahol a hatalom betiltja és elégeti a könyveket. Amióta a Fahrenheit 451 az ötvenes években megjelent, a humán tudományok presztízse csak csökkent.
Egy doboz lenne
Zuhog az eső, Martin többszöri eltévedés után jut el az Ardennek mélyén lévő a faluba, ahol régen nem látott apja meghalt. Mivel az apja kimondottan azt kérte, helyben hantolják el, ám a temető már tele van, Martin a furcsa sírásó segítségével egy rejtélyes, sok-sok éve nem látogatott sírt akar kiüríteni.
Ki a hülye?
A színpadon két forgatható szobabelső, a kettő között szintén mozgatható, jellegzetes zöld falusi kerítés. Az elemek mobilizálásával a történet összes helyszíne megjeleníthető. Kovács Dániel Ambrus nem csak rendezte a darabot, ő tervezte a látványt is, s az nem csak az ötletes térkonstrukciók miatt működött. A kopottas szobabelsők úgy teremtenek sivár atmoszférát, hogy közben furcsa nosztalgiát is érzünk irántuk.
Nemesítő idő
Huszonhárom év után újra találkozik egy Férfi és egy Nő. Egykor szerelmespár voltak, ma valami megkésett randevúszerű találkozójuk van egy kölcsönlakásban. Néhány retrónak ható bútor, mázas kisszobor meg klasszik nipp veszi őket körül, a háttér meg egy méretes faliszőnyeg, cirkuszi vagy farsangi jelenettel. A Nő Amerikában él, a Férfi itthon maradt.
Tartsd szárazon a tésztát!
Mintha vége lenne az előadásnak, tapsolnánk, ám szólítanak az alkotók, hogy foglaljunk helyet a színpad egyik vagy másik szélénél attól függően, szerintünk bűnös vagy ártatlan az ókori görög hősnő. De nemcsak térfelet választunk, meg is kell védenünk az álláspontunkat. A két csoport, szokatlan módon sok mindenben egyetért, megérti egymást. Érvényes vita bontakozik ki.
„Mintha nem értették volna”
Az 1920-as években a kísérleti színház ismeretlen fogalom volt Magyarországon. Ezen próbált változtatni néhány lelkes művész, de még csak ki sem fütyülték őket.
Molnár Piroska: "Nincs legjobb meg legrosszabb szerep"
A magyar színjátszás kétségtelen nagyasszonyával készült interjúnkban arról is szó esik, hogy a színésznő miért áll ki a fontos ügyek mellett.
„A jelmez az én nyelvem, éppúgy, ahogy a szobrász szobrot csinál, a festő pedig fest”
Szamurájjelmez tojástartókból, babakocsivá alakuló menyasszonyi ruhák – a Soharóza előadásai nem divatbemutatók, hanem „catwalk-koncertek”, zenével, extrém outfitekkel és sok humorral. A Keleti blokk premierje után beszélgettünk Nagy Fruzsina jelmeztervezővel.
