rés a présen

„Nevetni is fogunk”

  • rés a présen
  • 2023. május 24.

Színház

Szász Dániel performer

rés a présen: Szabó Réka a Tünet Együttes vezetője bejelentette, hogy megszűnik a társulat, de még játszotok. Hogy van ez?

Szász Dániel: Igazából már egy éve megszüntettük a státuszokat a társulatban, de még úgy csináltunk, mintha társulat lennénk. Az előre egyeztetett előadásokat pedig még most is játsszuk. Egyébként Rékával közösen döntötte el a csapat, hogy megszűnik. Talán csak bizonytalan időre, talán örökre. Az egész független előadó-művészeti terület is átalakulásban van, az ismert okok miatt nem lehet fenntartani a társulati struktúrát.

rap: Lesz búcsúelőadás is?

SZD: Június 13-án a Trafóban, és inkább eseménynek hívjuk, mintsem előadásnak. Azt tervezzük, hogy régi előadásokból elevenítünk fel fontos jeleneteket, de nem úgy, hogy valami egyveleget csinálunk, és a közönség örül, hanem teret szeretnénk adni a saját és a nézői reflexióknak is. Szembenézünk a múlttal és a jelennel. De persze nevetni is fogunk, mint mindig. Végigvesszük fejben az előadásokat, sokszor csak emocionálisan, hogy melyik és miért volt fontos, és melyek azok a részek, amelyek által meg lehet fogalmazni valamit, ami jellemző a Tünetre.

rap: Számodra mely előadások és mely részletek voltak a fontosak?

SZD: A tünetegyüttes című, egyik legutóbbi produkciónkban ránk nagyon jellemző, dokumentarista stílusban dolgozzuk fel a saját történetünket, illetve a független előadó-művészetnek azt a korszakát, amelynek része voltunk mi is. Ez például nagyon fontos nekem. A Nothing Personal című utolsó előadásunkban pedig a páncélostánc-jelenetem jelent sokat. Szerettem a Trolletetés és az Afterparty című, nagyon kísérleti előadásokat is, igaz, inkább kutatás volt, mint kiforrott játék, de az is jellemző ránk. S a beavató programjainkat is szerettem, amikor középiskolásokkal és pedagógusokkal dolgoztunk. Ezek szorosan összekapcsolódtak az előadásainkkal, úgyhogy ezek sem folytatódhatnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.