MaNcs 35. évf. 22. sz. (2023-05-31)
Zvečan, Leposavić, Zubin Potok – három nagyobbacska település Koszovó Köztársaság északi részén, ahol a szerb nemzetiségű lakosok erős többségben vannak; miként a Szerbiával határos Mitrovica megyében, és annak legnagyobb városában, Mitrovicában is.
Ókovács Szilvesztert meghosszabbították Bicskéig. Május 26-án, egy nappal a határidő előtt Csák János bejelentette, hogy a 2011 óta regnáló igazgató maradhat az Operaház élén. „Friss, vitális, innovatív” miniszterünk – ezek Ókovács szavai – éppen egy ázsiai útról tért haza, így hát ki kárhoztatná, hogy nem tudta meghallgatni a lehetséges jelölteket? Épp csak arra maradt ideje, hogy összehívjon egy sajtótájékoztatót, ahol csodálkozásának is hangot adott: az igazgatóválasztást nagyobb érdeklődés övezte, mint az Operaház előadásait.
Az Egyesült Államokban oktató alkotmányjogász egy nemzetközi szakmai blogban – egy több országra kiterjedő projekt elindítóinak felkérésére – elemzést írt az úgynevezett interkonstitucionalizmus magyarországi állásáról, azaz alkotmányjogunk helyzetéről.
Nyolcmilliárd forintot meghaladó összeget fordítottak a Mórahalomi kistérségben a települések az elmúlt néhány évben arra, hogy csatornákat ássanak, mélyítsenek, elvezessék a csapadékvizet és záportározókat építsenek. Most pedig újabb milliárdok kellenének a hivatalosan is félsivataggá vált térségben a vízvisszatartásra.
A gazdálkodó szervezetek 80 százaléka ma sem tudja, hogy számukra nem ingyenes a kémények ellenőrzése. Egy hét évvel ezelőtti, a rezsicsökkentés miatt hozott változtatás felborította a kéményseprőszakmát is: cégek mentek tönkre, miközben a katasztrófavédelem nem bírja el a többletterhet.
Jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróságnak a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolását súlyosan kifogásoló határozata. A jövő júniusban esedékes nemzetiségi választásig módosítani kellene a nemzetiségi törvényt, de egyelőre a több honi kisebbséget sújtó etnobizniszre sincs megoldás.
A határkerítésen sokadszorra illegálisan átjutott, elfogott és kitoloncolt külföldiek után most a bíróságon elítélt külföldi segítőiket, szállítóikat engedi el, s kötelezi az ország elhagyására a magyar kormány – mondván, nincs más választása.
A baj mindig csőstül jön – tartja a mondás, és nagyon úgy néz ki, hogy ez most a magyar–EU-kapcsolatokra is igaz. Nem elég az uniós szerződésben foglalt alapértékek és alapvető polgári jogok megsértése miatt indult, ún. 7-es cikkely szerinti eljárás. Nem elég, hogy Magyarország lassan hat hónapja nem jut hozzá több ezer milliárd forint EU-támogatáshoz. Az Európai Parlament a múlt héten újabb frontot nyitott az Orbán-kormány ellen.
Mitől lesz fontos egy könyv? Például attól, válaszolhatnánk, hogy a mindennapjainkat meghatározó kérdésekkel foglalkozik. De ez nem teljesen igaz, ettől csak aktuális lenne. Fontossá az teheti, ha ezekhez a kérdésekhez a szokásostól eltérő szemszögből közelítve, az elvárttól eltérő válaszokat, illetve a lehetséges válaszok más rétegeinek megértését kínálja. Ez a könyv aktuális és fontos.
Hajdu Szabolcs remek drámaíró. Alapvetően film- és színházi rendezőként szoktuk őt számon tartani, pedig írói tudása legalább ilyen fontos az alkotásaiban, ahogy ebben a darabjában is, ahol még a tőle megszokottnál is banálisabb helyzeteket ír meg, rendkívül érzékenyen.
A zeneszerzőt ünneplő nagyszabású koncertsorozatban az elhangzott kompozíciók mintegy fele származott Ligeti Györgytől, a többi mű a kontextust rajzolta meg az életmű köré. Mindenekelőtt a jó barát és pályatárs, Kurtág György művészetét, de megjelentek Ligeti mesterei, követői, fia, Lukas Ligeti, és mindazok, akik a legtágabban értelmezett jazz és az improvizáció felől érkezve mutatták meg, hogyan hatott rájuk a 100 éve született mester zenéje.
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével, a ChatGPT és társainak elterjedésével úgy néz ki, nem tudjuk továbbkerülgetni a kérdést: hová lesz az emberiség, ha mindent és mindenkit a gépek irányítanak majd?
Az idén éppen három évtizede működő TÁP Színházból máig nem ment ki a meglepetés ereje. Ő mégis azt mondja, hogy azzal az abszurd színházzal, amelyet a hatalom működtet, nem tud versenyezni.
Rádiók jönnek-mennek, az utóbbi időben főleg mennek, de az InfoRádió még mindig sugároz.
A Zürichi-tó partján fekvő festői Küsnachtban elhunyt Tina Turner mesébe illő élettörténetét sokan ismerhetik – leginkább talán a Tina (eredeti címén What’s Love Got to Do with It) című zajos kritikai és közönségsikert arató életrajzi filmből.
Mindegy, hogy 1923-at, 2023-at vagy épp 2257-et írunk; az sem számít, hogy a Földön vagy egy másik bolygón vagyunk, a fiatalok már csak ugyanolyanok.
Elmúltak már azok az idők, amikor Glastonburyben, a Szigeten és számos egyéb nagy fesztiválon tízezrek ugráltak, bólogattak a Fun Lovin’ Criminals rockos-funkos-hiphopos zenéjére.
A fonográf és a házi hifirendszer feltalálása előtt a zenemű-kereskedések népszerű cikkei közé tartoztak a zongorakivonatok is, sokak számára egyedül ezek által volt otthon is elérhető az operák és a szimfóniák zenéje.
Kamasz lánynak lenni zaklatások és testszégyenítés nélkül sem könnyű; Sara számára viszont az egyik sem ismeretlen.
„A szemlélők kozmikus lények” – olvassuk az Ars poetica első sorában, majd azt is megtudjuk, hogy a soha be nem avatkozás „szent fogadalmát” megszegő lírai én szabad megfigyelőként érkezett világunkba.
A rendszerváltásokhoz vezető késői hidegháború ábrázolása egyre nagyobb teret nyer a streamingpalettán.
A zenei minimalizmus 20. századi és már az új évezredből való eminens példáival ismerkedhetett meg a közönség a Magyar Zene Házában.
Különös belegondolni, hogy az elkövetkező generációk mennyire mást társítanak majd az akcióhős kifejezéshez, mint mondjuk mi.
Fekete Valéria, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Vizuális Művészeti Centrum vezetője, a LOKART alapítója
Amikor Sztupa és Troché azokat a nagy, parti murikat rendezték a Dunánál, Ómafának be kellett épülnie.
A tó déli partján nem nehéz ingyenes fürdőzési lehetőséget találni, de ez egyre többe kerül az évek óta módszeresen elszegényített önkormányzatoknak. A szabadstrandok körüli romantika persze szintén elfed valamit: a Balatonra vonatkozó egységes koncepció és fejlesztési terv hiányát.
A Balatont nagyrészt fövenyes strandok, nádasok, dombok és festői hegyek szegélyezik, de helyenként magaspartok merednek közvetlenül a víz fölé. Ezekről csodálatos a kilátás – csak meg ne induljon alattunk a meredély.
A magyar úszósport a Balatonon született, ám sok időnek kellett eltelnie, hogy a Balaton-átúszás ne tűnjön lehetetlen feladatnak, és még többnek ahhoz, hogy tömegsporttá váljon.
A balatoni nyár bármely pontjára nagyítva esszenciáját, korképét kapjuk a magyar néplélek reményeinek és vágyainak. Ám akárhogy adjuk össze a főtt kukoricát a vízibiciklivel és az első szerelem mámorával, sehogy sem jön ki, miért is szeretjük ennyire. A magyar filmek is előszeretettel nyúlnak érte.
Mike Friderika, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programigazgatója
Miután 1948-ban az áruházakat is államosították, nagyjából megszűnt az áruválaszték, és hiánycikké vált egy sor olyan hétköznapi tárgy – a tűzkőtől a harisnyáig –, amelyekről senki nem gondolta, hogy valaha hiányozhatnak a boltok polcairól.
Közeledik az idei spárgaszezon vége, még néhány hét, és egy évre elköszönünk az első igazi, tavaszi zöldségtől.
