Színház

A színház feladata a társadalmi szerepvállalás, a politizálás. Magyarországon pedig nincs cenzúra, és a színház többeket érdekel, mint valaha - hallhattuk egy keddi szakmai beszélgetésen, ahol viszont kínos pillanatokat okozott, hogy a németek nem értették: a Radnóti miért nem tűzi ki a szivárványos zászlót.

A kulturális tao megszűnésének nem egy vesztese van.

A sztori, vagyis a nagy király és a nagy költő csúnyán elmérgesedő barátságának históriája ismerős lehet számunkra, méghozzá nem csupán a Hunyadiak korából, hanem Pozsgai Zsolt színháztörténeti közelmúltjából is.

Kulka Jánossal a betegségéről, az új munkáiról, a politikáról és a rehabilitációról is beszélgettünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

A Katona József Színház októberben mutatta be A fehér szalag színpadi változatát, az előadás Haneke 2009-es filmjének forgatókönyve alapján készül. Az Oscar-díjas filmrendezőt színházi múltjáról, az öregkorról és egykori munkatársáról, Pogány Juditról is kérdeztük.

Az idén kétszeresére nőtt a Jászai-díjasok száma, amit ráadásul 65 év felett különösen megéri megkapni. A Blattner Géza- és a többi színházi díj esetében is egyre inkább a politikai erőviszonyok, és nem a szakmai érvek számítanak. Íme, néhány pikáns eset.

2016-ban vette át a Radnóti Színház igazgatását, azóta folyamatosan játszik, és az előző évadtól a társulatvezetés mellett a kihelyezett játszóhelyekre is gondot visel, míg a színház mögötti ház felépítése be nem fejeződik. Az új évadról, a színházról, a színészetről, az erőszakról és a szabadságról kérdeztük.

Lee Strasberg utolsó könyve nemcsak összefoglaló mű, de az önigazolás könyve is.

A Láthatáron Csoport valamennyi előadásával megpróbálja átlépni a saját árnyékát.

Daniel Bănulescu Csókolom a segged, szeretett Vezérünk című regénye a Szkénében.

A magyar irodalomtörténet gazdag a nagyszerű, sőt a nagy költőkben meg a jelentékeny, formátumos prózaírókban, ellenben a valódi drámai tehetség a múltban és a jelenben egy­aránt ritkaságnak számít ezen a tájékon.