Színház

Daniel Bănulescu: Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!

  • - sisso -
  • 2019. november 10.

Színház

Daniel Bănulescu: Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk! című regénye nyomán készült a Terminal Work­house, a Manna és a Szkéné Színház közös produkciója. Az ősbemutató egyetlen kétórás, nosztal­gia­mentes, rendszerkritikus sóhaj, rekviem a szabadságért. Hogy is lehetne nosztalgia Nicolae Ceau­șescu figurája iránt, akit ebben az előadásban (per Csau) Fazakas Juli alakít. Örülne a diktátor, ha látná, milyen szép és kedves külsőt kapott. Nem véletlenül. Valcz Péter érzékeny rendezése azt szeretné megmutatni, hogy a gonosz onnan is leselkedik ránk, ahonnan a legkevésbé számítunk rá. Az abszurd show-műsor szórakoztat, de ugyanakkor mélyre megy. A „megtörtént” eseten alapuló sztori szerint az idős diktátor felkér egy fiatal, épp semmittevő írót, hogy 31 nap alatt írjon egy regényt, „amitől mindenkinek leesik az álla”. Azt nem lehet tudni, mi van, ha nem sikerül neki. Az írót, Danielt, a tipikus, szorongó, tehetetlen értelmiségit Molnár Gusztáv testesíti meg és Fazakas Csaujával izzasztó párost alkot. Látjuk, hogyan szivárog be a politikai vezető az ember párkapcsolatába, írógépébe, álmaiba, miközben tanúi leszünk a gyötrelmes magánélet különféle epizódjainak.

Gerlits Réka, Kálóczi Orsolya és Mészáros András „trikolor kórusának” performance-ai pedig mindig más fénytörésbe helyezik a főbb eseményeket. Végül kiderül, néha egészen hasznos undorító diktátorok arcát felidézni, nehogy elfelejtsük, micsoda kincs az autonómia.

Szkéné Színház, szeptember 26.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.