Színház

Daniel Bănulescu: Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!

  • - sisso -
  • 2019. november 10.

Színház

Daniel Bănulescu: Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk! című regénye nyomán készült a Terminal Work­house, a Manna és a Szkéné Színház közös produkciója. Az ősbemutató egyetlen kétórás, nosztal­gia­mentes, rendszerkritikus sóhaj, rekviem a szabadságért. Hogy is lehetne nosztalgia Nicolae Ceau­șescu figurája iránt, akit ebben az előadásban (per Csau) Fazakas Juli alakít. Örülne a diktátor, ha látná, milyen szép és kedves külsőt kapott. Nem véletlenül. Valcz Péter érzékeny rendezése azt szeretné megmutatni, hogy a gonosz onnan is leselkedik ránk, ahonnan a legkevésbé számítunk rá. Az abszurd show-műsor szórakoztat, de ugyanakkor mélyre megy. A „megtörtént” eseten alapuló sztori szerint az idős diktátor felkér egy fiatal, épp semmittevő írót, hogy 31 nap alatt írjon egy regényt, „amitől mindenkinek leesik az álla”. Azt nem lehet tudni, mi van, ha nem sikerül neki. Az írót, Danielt, a tipikus, szorongó, tehetetlen értelmiségit Molnár Gusztáv testesíti meg és Fazakas Csaujával izzasztó párost alkot. Látjuk, hogyan szivárog be a politikai vezető az ember párkapcsolatába, írógépébe, álmaiba, miközben tanúi leszünk a gyötrelmes magánélet különféle epizódjainak.

Gerlits Réka, Kálóczi Orsolya és Mészáros András „trikolor kórusának” performance-ai pedig mindig más fénytörésbe helyezik a főbb eseményeket. Végül kiderül, néha egészen hasznos undorító diktátorok arcát felidézni, nehogy elfelejtsük, micsoda kincs az autonómia.

Szkéné Színház, szeptember 26.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.