rés a présen: Mit jelent az, hogy Valcz® Napok?
Valcz Péter: Szerencsére nem nekem jutott eszembe. Szögi Csaba ötlete nyomán Gáspár Annának, a Manna vezetőjének önkéntes munkája révén állok itt most egy brandépítő akció kellős közepén.
rap: Milyen előadásaid szerepelnek a műsoron?
VP: Függetleneknél ez általában úgy van, hogy szívvel és rengeteg szívességgel létrehozol valamit, majd jó esetben havi egyszer összekaparod rá a közönséget, hogy kijöjjön a bérleti díj és a gázsi. Aztán vannak jobb konstrukciók. A Bethlen–Manna három éve viszi a Mary és Maxet, a Radnótiban telt házas a Petri-estünk, a Szkénében most mutatjuk be a Szeretett Vezérünket, és már két hónapra előre elfogytak rá a jegyek. A Dino Coming Out még arra vár, hogy örökbe fogadják, az Anyám Suzukiját két éve mutattuk be, miközben Gáspár Anna azt állítja, hogy ezt az egészet ő azért csinálja, hogy a Suzukit játsszuk. O. Horváth Sárival ez az első közös munkánk. Stork Natasa és Mohai Tamás a főszereplők. Tanterminek szántuk, de túl erős lett. Most megpróbáljuk újrahangszerelni, miközben Annáék igyekeznek egy drámapedagógiai védőhálót építeni köré. Az egész minifesztivál ötlete abból fakadt, hogy az előadások mellé már mindig kellett valami kísérőprogram, hogy láthatók legyünk a temérdek programkínálatban.
rap: Van nem színházi előadás is?
VP: Megrendeztem életem első filmjét. Ez egy 15 perces kisfilm Széles László és Kőszegi Mara főszereplésével. Szeptember 29-én lesz a házi bemutatója. Utána vetítek részleteket Az ördögből, amit indiai végzős színészhallgatókkal csináltunk. Aztán lesz zöldforradalmas játék Elek Ányos új helyén, a Fadrusz u. 12.-ben nyílt Bejáratban. Tartok két workshopot a Jurányiban Jacques Lecoq módszeréből, amit két évig tanultam Párizsban. Lesz egy pszichodrámás feldolgozóest életem legnagyobb színházi kudarcából, és mivel most leszek 35 éves, így egy régi álmomat is megvalósítom: Mérleg-parti szintén a Bejáratban, ahova minden jegyű embereket várunk, akik szeretnék látni, hogy buliznak a mérlegek.
rap: Mitől függ, hogy játszol vagy rendezel?
VP: Szerencsére mennek ki a divatból a skatulyák. Mivel még sajnos nincs családom, megtehetem, hogy bátrabban fedezzem fel magamnak a világot. Most épp a Kaesz Gyula Faipari Szakiskola felnőttképzésén végzem a második évet asztalos szakon. Igyekszem motiválni a saját életemet, hadd történjék csak. Közben ezzel az önreflexív létezéssel időről időre valamilyen formában próbálom megosztani, hogy mit tapasztalok.
rap: Kaposvárról érkeztél a független színházi életbe…
VP: Négy évet kőszínházaztam. Kettőt a kaposvári Csiky Gergely Színházban, majd két évet a német Stadttheater Ingolstadtban. Ezek munkahelyek. Intézményi voltuk miatt merevek, méretük miatt pedig távolabb vannak az ember lelkétől. A független térben, bár nagyon vegyes, nagyobb eséllyel futok bele igazi kérdésekbe, egyedi feldolgozásokba. Most fogok először rendezni kőszínházban. Október végén lesz az olvasópróbája az Állati színjáték című mesedarabomnak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban.
rap: Dinoszauruszt már játszottál Szabó Veronikával a MU Színházban. El tudsz képzelni ennél furcsábbat?
VP: Igen, hogy csinálok magamból egy kéthetes fesztivált, amit magamról nevezek el, és még egy cseh bejegyzésű honlappal, a www.peterval.cz-vel is megajándékozom magamat. Rajta van minden rólam. Ez furcsább, mint T-rexet játszani.
