Az ország legrégebbi kőszínháza, Európa egyik legnagyobb, öt önálló játszóhellyel és több tagozattal rendelkező színházi komplexuma, a Miskolci Nemzeti Színház felett a 2010-es országgyűlési választások után kezdtek sűrűsödni a sötét fellegek. Az új, fideszes többségű önkormányzati testület - a színházigazgató, Halasi Imre nyilvánosságra hozott összefoglalója szerint - nemigen kommunikált a színházzal, majd 2011 elejétől különféle módszerekkel próbált meg pénzt megtakarítani a színház kárára: a bérezések megváltoztatásával, költségvetési elvonással, sőt a cafeteria-rendszerbe való beavatkozással is. Kriza Ákos polgármester közben 74 rendben feljelentette az előző városvezetést, amelyek egyike Halasi művészeti vezetői számlás szerződését is érintette. Az évad mindezek ellenére különösebb botrány nélkül lezajlott, ám augusztusban, napokkal az új évad kezdete előtt a közgyűlés egyeztetés nélkül zárolt csaknem 90 millió forintot a színház költségvetéséből (ez a korábbi költségvetési elvonással együtt csaknem 150 millió forintra rúg). A színház vezetősége különféle válságintézkedéseket hozott az évad normális lebonyolítása érdekében, közben - a Magyar Színházi Társasággal karöltve - megpróbálta elmagyarázni a városvezetésnek, hogy ennek így nem lesz jó vége. Hiába, októberben Kriza Ákos magához rendelte az igazgatót, és kifejtette, hogy a - vajon miért? - romló gazdasági mutatók miatt önkormányzati biztos kinevezését javasolja, és közölte Halasival: hiába érvényes a szerződése 2012 végéig, az évad végén távoznia kell. Kriza elmondta azt is, hogy a város kulturális intézményei nonprofit gazdasági társaságokká fognak alakulni.
Fotó: MTI
A színház vezetésére ketten pályáztak: Koltay Gábor filmrendező és Kiss Csaba drámaíró-rendező (a pályázatokról lásd keretes írásunkat!). Koltay Gábor a Honfoglalás, a Sacra Corona, a Horthy, a kormányzó és a Trianon című filmek rendezője, a Szabad Tér Színház egykori igazgatója, jobboldali elkötelezettsége közismert. Koltayról tudható volt, hogy a fideszes Demeter Ervin - 2011 óta a Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormányhivatalát vezető kormánymegbízott - támogatását élvezi. Ezt Koltay sem titkolja, lapunknak elmondta: "a rendszeresen színházba járó Demeter Ervin szimpátiájára büszke vagyok". Egyes forrásaink szerint Demeter a megye összes országgyűlési képviselőjével alá akart íratni egy nyilatkozatot Koltay támogatásáról.
Kiss Csaba 1992-93-ban, pályája kezdetén a miskolci színház igazgatóhelyettese volt, azóta rendezőként, íróként és dramaturgként vesz részt a színházi életben. Egyik politikai oldal sem utasítja el; ahogy a Narancsnak fogalmazott, "szellemi értelemben egész életemben független voltam, csak akkor álltam oda bármi mellé, ha hittem is benne. Bennem az európaiság és a magyarság soha nem került konfliktusba: ezek egymást erősítő értékek". Bár a jobboldalon ezt néhányan ferde szemmel nézik, pályázatában a művészeti tanács tagjaként nevez meg mások mellett két ismert rendezőt: Keszég Lászlót, aki korábban hangot adott a médiatörvénnyel szembeni ellenérzéseinek, és Béres Attilát, akire a jobboldal szeret Medgyessy Péter nyilvános szerepléseinek rendezőjeként utalni. (A tanács tagjai még Szabó Máté, Szőcs Artur és Rusznyák Gábor.)
Január közepén a Facebookon megjelent egy névtelen levél egy, az önkormányzati ügyekben rendkívül tájékozott személytől, amely különféle vádakkal próbálta meg az igazgatóválasztást velejéig tisztességtelen procedúrának beállítani, Kiss Csabát pedig lejáratni. A levél szerint Kriza Ákos "kérte fel" Kiss Csabát, hogy pályázzon; az önkormányzat ezt firtató kérdésünkre nem kívánt reagálni. Kiss elmondta: "ilyesmiről szó sincs", hiszen majdnem ugyanez a rendezőcsoport pályázott korábban Kecskemétre és Pécsre is, a pályázat alapkoncepciója tehát már évekkel ezelőtt megvolt, Krizával pedig csak a pályázat előkészítése során ismerkedett meg. A névtelen levél felveti: mivel Kriza erdélyi származású, az "erdélyi maffia" kezébe akarja adni a színházat. Kiss erről elmondta: mivel fiatalabb nála, Kriza akkor - 27 éve - kezdett a marosvásárhelyi egyetemre járni, amikor ő Magyarországra települt, a pályázatban szereplő másik két erdélyi származású rendezőt pedig a pesti színművészetin ismerte meg. A levélnek meredek állításai ellenére is sikerült felizgatnia a miskolciakat - például azzal is, hogy kijelentette: Kiss "felforgatja szinte az összes tagozatot", "jelentős személycseréket jelez előre". Koltayval szemben - aki több fórumon kijelentette: nem fog elbocsátani az első évadban senkit, mert az "nem illik" - Kiss valóban kimondta: a társulatban jelenleg nem lehet kiosztani sem a Rómeó és Júliát, sem az Othellót, sem a Lear királyt. "Korosztályi hiányosságok vannak, amit a mai gazdasági helyzetben csak úgy lehet megoldani, ha a nyolc-tíz új színész érkezésekor ugyanilyen arányú frissítésre kerül sor." A társulatban tehát beindult az ellenlobbi, és egy szimpátiaszavazáson, amelyen a két igazgatójelölt programbeszéde után részt vett a színház minden tagja, 111:60 arányban a nemcsak személyi, de művészeti változást sem ígérő Koltayra szavaztak. "Az embereket abban a pillanatban a színház jövője mint a munkahelyük jövője érdekelte, és ezt tökéletesen megértem: nekem is van két gyerekem, lehet, hogy ez számomra is lett volna olyan fontos szempont, mint a művészi" - mondja Kiss Csaba.
A polgármester személyesen beszélget
Mindezek után tehát az igazgatóválasztási procedúra az országos Fidesz - így Demeter Ervin - és a helyi önkormányzat - főként Kriza Ákos - botrányos belviszályának tűnt (az önkormányzat felvetésünket nem kívánta kommentálni). A procedúrát közelről ismerő forrásaink szerint azonban inkább arról van szó, Kriza nemigen szerette volna, hogy Koltay révén a miskolci is a József Attila Színház sorsára jusson, ráadásul állítólag a pályázat ismeretében és egy személyes beszélgetés után nem tartotta vállalhatónak Koltayt. Az pedig, hogy a polgármester egyeztetett Kiss Csabával, forrásaink szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kiss az ő "pártfogoltja" lett volna. "Bizonyos megszorításokkal helyesnek tartom a konzultációt - mondja Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke. - Az ellenpélda a székesfehérvári színház esete, ahol nem volt olyan jelölt, akit az önkormányzat is hitelesnek tartott volna, ilyen esetben pedig nem csoda, ha fiaskó lesz a döntés."
"Nem éreztem úgy, hogy van egy jobboldali pályázó, és én vagyok a másik, nem volt egyértelmű a felállás. A helyi és országos politikát az győzte meg, hogy a pályázatunk kiemelten kezeli a nemzeti értékeket - véli Kiss Csaba. - Voltak olyan időszakok, amikor nevetségesnek tűnt az a hitem, hogy szakmai kérdésekről, és nem politikai játszmáról van szó, de ilyenkor mindig jött egy jelzés a város vagy akár a politika részéről, hogy nem szabad feladni. A pályázatokat értékelő szakmai zsűriben például ketten jó ismerőseim voltak. A mi pályázatunkra egy negatív szavazat és két tartózkodás érkezett, a másikra két igen és egy tartózkodás. Akkor láttam, hogy ez nem egy lefutott meccs: lehetett volna három nem és három igen is a végeredmény." Ennek ellenére a szakmai bírálótestület és a szimpátiaszavazás után még mindig Koltay állt nyerésre, ám - mint kiderült - mindezeknek nem volt valós jelentősége. A várható zárt szavazás helyett Kriza Ákos név szerinti szavazást rendelt el a képviselői ülésen, amelyen végül - az MSZP kivonulásával és a Jobbik Koltay melletti szavazatával - Kiss Csabát választották igazgatóul. A lépésnek forrásaink szerint aligha lehetett más indoka, mint a frakciófegyelem betartatása. "Bár irányítástechnikailag szükség lehet a pártfegyelem betartatására, ez mégis minden esetben azt jelzi, hogy a szavazás igazából egy vagy két erős ember véleményét tükrözi, ez pedig a jó és a rossz döntésnek is megkérdőjelezi a jogosságát" - fogalmaz Csizmadia. Az önkormányzat ezt máshogy látja - mondta kérdésünkre Kiss János, a Fidesz miskolci képviselőcsoportjának frakcióvezetője. "Az MSZP helyi letéteményesei különféle rosszízű találgatások megfogalmazása közepette kifogásolták, hogy a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójának megválasztásáról név szerinti szavazással döntött a közgyűlés. Úgy tűnik, a szocialisták vonzódnak a titkos politikai boszorkánykonyhákhoz, szerintünk viszont semmi kifogásolnivaló nincs abban, ha ekkora horderejű döntéshez a döntéshozó a nevét adja." Forrásaink ugyanakkor megjegyzik: rebesgetik, hogy az MSZP-frakciónak kapóra jött a név szerinti szavazás, mert így volt okuk kivonulni; máskülönben könnyen megeshetett volna az a kínos helyzet, hogy a frakció tagjai szétszavaznak.
Az igazgató reményt érez a levegőben
"Nem látunk bele a helyi politikába, így legfeljebb magánvéleményünk lehet - fogalmaz a Magyar Színházi Társaság elnöke. - Én személy szerint nem gondolom, hogy szakmai döntés született, ennek ellenére egyetértek Kriza Ákos választásával, mert Kiss Csaba és a mellette álló csapat eddigi működését hitelesebbnek találom a másik pályázóénál. Tarlós István azt mondta Dörner György kinevezése kapcsán, hogy várjunk egy évet, és majd akkor meglátjuk - ezt abban a helyzetben nem lehetett elfogadni, most viszont igen, mert itt, ha politikai döntés eredményeképpen is, szakmailag hiteles emberek kaptak megbízatást." A Független Előadó-művészeti Szövetség még pozitívabban állt a döntéshez; közleményben gratuláltak Kissnek. "Szakmai érdek-képviseleti szervezetként a szakmaiságot helyezzük előtérbe. Nemcsák Károly és Dörner György után végre egy felkészült színházi embert is kinevezett a politika" - indokolta a Narancsnak a szervezet optimizmusát Erős Balázs alelnök.
Nem így Koltay Gábor, aki kérdésünkre elmondta: "nem minden erkölcsös, ami jogszerű", és úgy értékeli az önkormányzat döntését, "ahogyan a magyar nép értékelhette az 1954-es vébédöntőt: mi voltunk a jobbak, de a nyugatnémetek a világbajnokok. Tudvalevő, hogy az én megválasztásomat nagyon sokan szerették volna elérni, s nem csak politikusok. Demokratikus körülmények között ez be is következett volna."
"Úgy érzem, mindenki megkönnyebbült Miskolcon is és az országban is, hogy végre egy jó ügy győzött - summáz Kiss Csaba. - Azt a reményt érzem a levegőben, hogy hátha össze lehet hozni egy olyan, jó színházat, amelyik minden oldalnak megfelel. Ezzel a döntéssel a negyvenes rendezőgeneráció legizgalmasabb alkotói kaptak egy fontos művészeti lehetőséget."
A pályázatokKoltay Gábor sem a döntés előtt, sem azóta nem hozta nyilvánosságra pályázatát; ahogyan azt a - Kiss Csaba anyagát már január közepén közlő - szinhaz.hu-nak elmondta, egyebek mellett azért sem, mert nem akarja, hogy a dolgozat "haramiák kezére kerüljön". Koltay munkájából csak - meg nem cáfolt valódiságú - részletek szivárogtak ki. A következő évek műsorán ezek szerint Szabó Magda, Hubay Miklós, Páskándi Géza, Tom Firth és R. J. Walker művei mellett például Szokolay Sándor Margit, a hazának szentelt áldozat című misztériumoperája vagy a Csíksomlyói Madonna című táncjáték kapna helyet, és más ünnepek megtartása mellett lenne éves Trianon-megemlékezés is. Programjáról egy miskolci vitaesten kijelentette: "Elfogy a magyar. Óriási nemzeti sorskérdésekről beszélünk. Ebből kiindulva kell meghatározni egy színház feladatát." A Narancsnak elmondta: "Egy nemzeti elkötelezettségű, értékrendű kultúrpolitika, ezen belül egy valódi tartalommal telített nemzeti színházi program elkötelezettje." Kiss Csaba pályázata átgondolt, alapos munka. Alapgondolata a Nemzeti Színház mint fogalom értelmezése, amelyhez a kulcsot a magyar drámairodalom alapműveihez való viszonyban találja meg. Évadonként választana egy "évad drámáját" - először az Úri murit -, amely köré különféle kísérőrendezvényeket szervezne, hogy megértesse s megismertesse a szerző életművét a közönséggel. Ezért tartana rendhagyó irodalomórát, beavató színházi foglalkozást, együttműködne társművészetekkel, folyamatosan jelen lenne a médiában és így tovább. Hasonlóképpen foglalkozna az évad kortárs magyar szerzőjével is. Az első év repertoárján Csokonaitól Tennessee Williamsen át Roland Schimmelpfennigig szerepelnének szerzők. Kiss Csaba az operáról, táncról, balettról szóló részeket a téma szakértőivel együtt írta. |
