(2012-01-19)
"Azt a nálunk teljesen elfogadott módszert, hogy az oktatási kormányzat dönti el, hányan tanulhatnak ingyen a felsőoktatásban az egyes szakterületeken, szinte sehol máshol nem használják."
Gyülekezetünkben élénk a sportélet. Tavasszal és ősszel háromhetente túrázni járunk, bowlingozunk, kerékpártúrákra járunk, kosarazunk és focizunk, sőt még arra is futotta - szó szerint -, hogy több csapatot indítsunk a budapesti nagy futóversenyek váltószámaiban.
"Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét, és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget."
Ha nem tudnánk semmit a Trafó igazgatói pályázatának körülményeiről, és csak a beadott terveket meg a két induló munkásságát ismernénk, most, a döntés után azt mondhatnánk: nagy kár, hogy nem az intézmény korábbi, elismert vezetője, hanem az intézmény korábbi, elismert fellépője kapta a kinevezést.
Pillanatnyilag ott tartunk, hogy az is tisztázásra szorul, ki veszíti éppen el az illúzióit az LMP (melynek belső turbulenciáiról hátrébbi terjedelmes közelképpel szolgálunk) körül: a párt protagonistái vagy éppenséggel a szavazói, ne adj' isten a mezei szemlélő, az egyszerű választópolgár, aki hitte is meg nem is, hogy: lehet más a politika.
Orbán most megint kapott egy hónapot. Lapzártánk napján a jegybanktörvényt, a bírák idő előtti nyugdíjazását és az adatvédelmi biztos posztjának megszüntetését kifogásolta az Európai Bizottság: ezeket vagy helyreüti a mondott határidőn belül a magyar kormány (illetve hihető ígéretet tesz erre), vagy megyünk a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságra. Ja - és addig pénzre, hitelre ne is számítsunk.
A Boc-kabinet szigora épp termőre fordult volna, de az utca megfütyülte: durva tömegmegmozdulásokhoz vezetett Bukarestben az egészségügyi kerettörvény nyilvános vitája. Basescu meghátrált, a törvénytervezetet visszavonták. A választásokra készülő országban fordulni látszik a kocka.
Miközben Tunéziában pár napja már Ben Ali távozásának első évfordulóját ünnepelték, az "arab tavasz" megmozdulásaihoz némi késéssel csatlakozó Szíriában változatlanul tartja magát Basar Aszszad rendszere. Ugyanakkor az ellenzék eltökéltsége is változatlan, és egyre aggasztóbban sejlik föl a polgárháború lehetősége.
Másfél évi halogatás után hétfőn előállt a kormány az új agrárprogrammal, amelyet személyesen Orbán Viktor ajánlott a magyar emberek figyelmébe. A tervnek akár értelme is lehetne, de persze egyelőre nincs. Csupán a szokásos: lózungok, vágyálmok és átgondolatlanság.
Tarlós István főpolgármester mindenáron a miniszterelnökből akarja kihúzni a BKV megmentéséhez szükséges pénzeket. Lejjebb már nem adja, ha kell, zsarolja is Orbán Viktort. Akarata érvényesítéséhez gyakorlatilag mindenkivel mérkőznie kell: a párttal, Orbánnal, Matolcsyval, parlamenti és fővárosi képviselőkkel, polgármesterekkel. Győzhet-e?
December 23-án még úgy tűnt, az LMP "felébredt", és vezető szerepre tör a demokratikus ellenzék oldalán. Ehhez képest két hét alatt két képviselője jelentette be, hogy kész visszaadni parlamenti mandátumát, pár napja pedig Schiffer András frakcióvezető tudatta az MTI-vel: lemond pozíciójáról, és kilép a párt minden döntéshozó testületéből. Fennállása első súlyos krízisét éli az LMP.
Több esetben is követhetetlen, hogy mi történik a daganatos/leukémiás gyerekeket és az ő gyógyításukat támogató közhasznú szervezetekhez érkező évi közel kétmilliárd forintnyi felajánlással és adománnyal. A transzparens gazdálkodás nem feltétele a működésnek.
Általánosságban eddig is tudtuk, hogy itt voltak és beleszóltak, de hogy pontosan mikor, meddig, hányan, hogyan és miként, arra mostanában kezdik megtalálni a választ a kutatások. Baráth Magdolna történész a Magyarországon működött szovjet tanácsadókról.
"Véleményem szerint egy versenymű zenéje lehet vidám és csillogó, nem kell mindenáron mélységre vagy drámai hatásra törekednie..." - fogalmazott G-dúr zongoraversenyéről szólván Maurice Ravel, aki egy helyütt arról is megemlékezett, hogy "a koncert nyitótémája egy vonaton jutott az eszembe, Oxford és London között félúton".
A XIII. VilágVeleje Fesztiválra való készülődés idején világvége-hangulat is beszüremkedett az Erzsébet tér mélyére: kétséges, hogy a megszokott mederben folyhat-e tovább itt az élet, miután az eddigi programszervező csapatnak január végével távoznia kell. Tíz év után: annyi.
A Makóról a skóciai Edinburghba keveredett Kátai Tamás igazi polihisztora a hazai underground zenei színtérnek: a pályafutását a számítógépre épített Darklighttal kezdő zenész később az üdítően egyéni, ennek megfelelően relatíve sikertelen Gire-ban billentyűzött, újabban pedig gitáros-énekes-programozóként egyedül készíti zenekara, a Thy Catafalque lemezeit.
A legnagyobb internetes videomegosztó portálon éles vita tárgyát képezi a tény, miszerint az izraeli himnusz, a Hatikva dallama megegyezik a katolikus templomokban mindmáig énekelt Tüzed, Uram Jézus című ének dallamával. Mindkettő keletkezéstörténetének utánajártunk.
Aki a cím alapján péksüteményekkel intim kapcsolatba lépő tinédzserek, aberrált háziállatok és kondomszakító poénok fémjelezte műremeket vár, az csalódni fog, nem is kicsit.
A szekta előtt Marthának hívták, a szektakeresztségben azonban a Marcy May nevet kapta. A Marlene amolyan szolgálati név csak, a szekta nő tagjai - sokan vannak, a szektavezér a fiatal lányok nagy barátja - mind egy kicsit Marlene-ek is.
Minden sorozatgyilkosos filmben eljő a pillanat, amikor a kamera jelentőségteljesen ráközelít arra a térképre, melyre az eddigi áldozatok fényképe és még sok egyéb színes információ van kitűzve.
Sitaru, a "román új hullám" egyik soros wunderkindje A legjobb szándék című, magyar koprodukcióban készült, önéletrajzi ihletésű filmjével tűnik fel megjelenésünk napján a pesti mozikban. Vele és francia producerével az Abu-dzabi Nemzetközi Filmfesztiválon beszélgettünk.
Az angol reneszánsz rémdrámában még vannak tartalékok. A legújabb kori horror-thriller vonulat - filmen, könyvben és színházban - még az utcában sincsen ahhoz képest, amit ezek a vérszomjas angol szerzők összehordtak a 16-17. században, a kifejlett reneszánsz jegyében.
Nem nagyon akad színpadi szabály, amit a darabjaiban ne szegne meg. A Hodworks társulat vezetője tizennégy éves pályafutása során először dolgozott külföldön, és Basse danse című berlini produkcióját a tavalyi év legjobb előadásai közé választotta az Aerowaves, így idén ez képviseli hazánkat az Aerowaves Spring Forward fesztiválon.
Hajdani sztahanovisták és többszörösen börtönviselt vagányok, besúgóvá alázott hősök és az Államvédelmi Hatóság segédállományát elhagyó felkelőparancsnokok - ők az 1956-os forradalom és szabadságharc erzsébetvárosi harcainak és egyszersmind Eörsi László legújabb munkájának főszereplői.
Vaskos, szép, és már a megjelenésével is a beltartalmat egyértelműsítő könyv a Nyughatatlanok: borítóján egy skót romantikus festő tájképe, és már a címe is olyan, mint egy Victor Hugo-regényé - itt minden a romantika irányába mutat.
Michael Caine menő. Kivételesen nem kezdenénk érdemei felsorolásába, egyrészt mert megteszi ezt ő maga is magyarul nemrég megjelent önéletrajzában, de azért sem hozakodnánk elő a közismert filmcímekkel, mert Caine önéletrajzának vannak a filmeknél is hangsúlyosabb vonulatai.
Egy felnőtt, lelkileg azonban nem teljesen kiforrott, családjától, főként az anyjától sokáig függő férfi szembesíti magát a múltjával – a szülők halála után.
A Galaktika magazin még 2009 őszén meghirdetett egy steampunk témájú képregénypályázatot. A győztes művek antológiában jelentek volna meg, erre azonban máig nem került sor.
A Múzeum+ sorozat idei nyitóeseményén borítékolható volt a nagy érdeklődés. Témája, a divat már tavaly elkezdte hódító útját múzeumainkban, gondoljunk csak vissza például a PIM nyári tárlatára, Zoób Kati Textúra című kiállítására, vagy az Iparművészeti Múzeum hasonló kezdeményezéseire.
Még mindig lehet találkozni vadonatúj mechanizmusokkal a társasjátékokban.
Az 1933-ban született művészt, akit a legjelentősebb kortárs magyar festők között tartanak számon, a világban Alexandre Hollan néven ismerik, ugyanis 1956 óta Franciaországban él. A Fa útja című kiállítása február 5-ig látható a Szépművészeti Múzeumban, és ugyanaznap zár egy másik tárlata a bolognai Morandi Múzeumban.
1991-ben heves parlamenti vita folyt az Új Hölgyfutár című magazinban megjelent címerparafrázis kapcsán: a borítót betöltő, ún. nagy nemzeti címer pajzsa vicsorgó halálfejjé változott, a két lebegő angyalból pedig önkielégítő kan- és nőstényördög lett.
A Hasselback elkészítési módszer olyan sült burgonyát takar, amelyet keresztbe vékonyan beirdalnak, majd így pirosra, ropogósra sütnek, miközben legyezőszerűen kissé szétnyílik. Igen mutatós technológia. Bizonyos források szerint nevét állítólag a Hasselbacken nevű stockholmi étteremről kapta, ahol az 1700-as években először készítették.
Korábban Bonnie és Clyde-nak hívták ezt a belvárosi létesítményt az Irányi utca meg a Ferenciek tere sarkán, a Centrállal szemben. Úgy rémlik, akkoriban itt még csak az italozás jöhetett szóba, a konyha legfeljebb egy mikrohullámú sütőből állt. Most azonban úgy tűnik, hogy miután Clyde-dal végzett egy géppuska-sorozat, Bonnie unalmában főzőleckéket vett.
Egyhangúlag úgy döntött a martfűi önkormányzat, hogy a városban még az idén felállítják a cseh cipőgyáros, Jan Antonín Bat'a (1898-1965) több mint kétméteres bronzszobrát. A terv elkészült, a helyszín is megvan, de vajon mi lehet az oka, hogy egy kisváros a mostanában divatos turulok és Szűz Máriák helyett egy multinak kíván emléket állítani?
A magyar síugrók kis családjának voltak a tagjai a hetvenes-nyolcvanas években. Nemzetközi szinten nem tartoztak az élmezőnyhöz, de aligha a lelkesedés hiánya miatt. A család régen szétesett, de emlék akad bőven.
Eddig azt hihettük, hogy csak úgy élünk bele a vakvilágba, ki tudja, meddig. Pedig úgy tűnik: sok mindent megírtak már rólunk is ama bizonyos nagykönyvben.
