Öt színházi szervezet veszi át szeptembertől az Átriumot

  • narancs.hu
  • 2024. május 30.

Színház

Pintér Béla és Társulata, a Dumaszínház, a Delta Produkció, a Füge Produkció és az Orlai Produkciós Iroda is a Margit körútra költözik.

Szeptemberétől öt színházi produkciós iroda költözik az Átrium épületébe – derül ki Pintér Béla és Társulata csütörtöki Facebook-posztjából, amit a hvg.hu vett észre.

A bejegyzés szerint 2024 szeptemberétől Pintér Béla és Társulata, a Dumaszínház, a Delta Produkció, a Füge Produkció és az Orlai Produkciós Iroda fogja előadásokkal megtölteni az Átrium Margit körúti épületét, amelyet a nyáron elhagyni kényszerül az állami támogatásaitól megfosztott, így anyagilag teljesen ellehetetlenült eddigi üzemeltető, a Kultúrbrigád.

Az öt színházi szervezet célja „elsősorban produceri alapú működési modell kialakítása, és ezáltal egy megbízható alapokon nyugvó, de a független előadó-művészeti terület számára is nyitott befogadóhely működtetése”

– olvasható az újpesti UP Rendezvénytérből öt év után kiköltöző Pintér Béla és Társulata Facebook-oldalán. Mint fogalmaznak, az Átriumba kerülő produkciós társulatok célja középtávon az, hogy a közösen létrehozott koprodukciókat a Margit körúti színházban bemutassák, kortárs drámapályázatot írjanak ki, emellett pedig szakmai rendezvényeket is szeretnének szervezni, „melyek mind hozzájárulhatnak majd az Átrium brand továbbépítéséhez.”

KÖLTÖZÜNK! Átrium - szeptembertől újratöltve 2024 szeptemberétől egy olyan új kollaboráció költözik az Átriumba, mely...

Posted by Pintér Béla és Társulata on Thursday, May 30, 2024

A színházban eddig működő Kultúrbrigád tavaly augusztusban jelentette be, hogy a Margit körúton idén nyáron végleg befejezik működésüket, miután a kormány tendenciózusan alul- vagy semennyire sem támogatta a független előadásokat készítő szervezetet. Nem sokkal a Kultúrbrigád bejelentése után az Átrium épületének tulajdonosai megerősítették, hogy mindent megtesznek, hogy a hely a továbbiakban is kulturális térként tudjon működni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.