Búcsúévad az Átriumban

„Egy idő után elégünk”

Színház

Az Átrium nem zár be, de egy év múlva már nem a megszokott csapat játszik majd benne. Példájuk azt is megmutatja, hogy Magyarországon kudarcra van ítélve még egy sikeres színház is.

„Egy évadunk maradt arra, hogy együtt elbúcsúztassuk azt a színházat, amit csinálunk” – jelentette be megdöbbent közönségének a Kultúrbrigád augusztus 21-én. Az a színházi csapat, amelyik az elmúlt években az Átriumban tartott előadásokat, 2024 nyarán el fog búcsúzni a nézőktől, közleményében így fogalmaz: „Nincsen remény arra, hogy méltó és kiszámítható környezetben folytassuk a munkánkat.” Már jó ideje úgy érzik, hogy az utolsó erejükkel küzdenek, és szeretnék még azelőtt befejezni, hogy ez meglátszana a művészi munkájukon és kollégáik egészségén. „A jelenlegi helyzet emberileg és szakmailag is fenntarthatatlan. Elfáradtunk, mert ez a most már öt éve tartó kötéltánc pont azt a kíváncsi és alkotni vágyó energiát veszi el mindenkitől, amiért érdemes és élvezetes színházat csinálni.”

Bár a sajtón úgy futott végig a hír, hogy az Átrium zár be, nem egészen erről van szó. Az 1937-ben megnyitott, egykor moziként funkcio­náló, art deco stílusú intézmény bejárata nem lesz bedeszkázva jövőre. Gauder Milán, az ingatlan társtulajdonosa sietett pontosítani, amikor azt írta, hogy nem zárnak be, sem most, sem a következő nyáron, csak a házat 2017 júliusa óta üzemeltető Thea Art Kft. csapata nem folytatja, „mi pedig kénytelen keressük a méltó utódaikat, míg az eddig bemutatott előadásokat is visszavárjuk”. A másik tulajdonos, Lakatos Péter a Forbesnak azt is elmondta, már jelentkezett is olyan vállalkozás, amely szívesen üzemeltetné a helyet.

Mely hely története amúgy is kalandos: a világháború alatt mészárszék működött itt, a szocialista érában moziként üzemelt – a Május 1-hez sokaknak kötődnek szép emlékei. Legutóbbi korszaka talán 2012-ben kezdődött, amikor kultúrközpontként nyílt újra, hogy színházi előadások és vetítések otthona legyen. Két évvel később itt mutatták be Az Őrült Nők Ketrecét Alföldi Róbert rendezésében, amely immár kilenc éve műsoron van, több mint 140 ezer néző látta. A Thea Art Kft. az üzemeltető cég, a Kultúrbrigád pedig a produkciókat viszi: a kettő azonban valójában egyetlen csapatot jelöl. Csakhogy ez a csapat túl kicsi.

Filléres ügyek

„Minden munkatársunk három helyett dolgozik, és ha mindent jól csinálunk, sikeresek vagyunk és sok előadást tartunk, akkor vagyunk a nullánál” – érzékelteti a szűkös anyagi lehetőségek által emelt korlátokat Zsedényi Balázs produkciós menedzser. „A színház drága dolog, sok-sok hús-vér ember munkája szükséges hozzá, de mi nem 70–90 alkalmazottal dolgozunk, ahogy az egy kőszínháznál megszokott, csak 25-tel. Nem elég a folyamatos telt ház: ha hibázunk vagy elmarad egy-két előadás, máris mínuszban vagyunk.” Hiába a szenvedélyük, nem lehet örökké, éjjel-nappal ezzel foglalkozni „Egy idő után elégünk.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?