„Sok álmatlan éjszakám volt” – Udvaros Dorottya a POSZT-ról

  • narancs.hu
  • 2015. június 4.

Színház

„Az is megfordult a fejemben, hogy miért legyek a POSZT-on mint valami díszpinty” – mondja a fesztivál díszvendége, aki ma délután ünnepélyesen megnyitja a színházi találkozót.

Ma délután öt órakor, a XV. Pécsi Országos Színházi Találkozó ünnepélyes megnyitóján köszöntő beszédet mond Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Páva Zsolt, Pécs polgármestere. A fesztivált megnyitja Udvaros Dorottya színművész, a POSZT díszvendége.

Vele készített interjút Szentgyörgyi Rita, amelyet a csütörtökön megjelent nyomtatott lapszámban találnak. A Nemzeti Színház társulatának tagja azt mondja, egyedül a színház hatalmában hisz, a széthúzás pedig az egész színházi társadalom hibája.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A POSZT körül kialakult helyzet fájdalommal és szomorúsággal tölti el Udvarost, erről így beszél:

„Sok álmatlan éjszakám volt, még az is megfordult a fejemben, hogy miért legyek a POSZT-on mint valami díszpinty. Sőt, az is eszembe jutott, hogy ezzel a szép kerek számmal zárjuk le, és ne legyen több POSZT, ha nem vagyunk képesek pár napot békében egymással tölteni. Emlékszem azokra az időkre, amikor a POSZT még különleges alkalom volt, és izgatottan vártam, hogy csak úgy lemenjek, és együtt lehessek a kollégáimmal. Soha nem az izgatott, hogy szerepel-e versenyben valamelyik előadás, amelyikben éppen játszom. A színházi találkozó alapgondolata a játékosságra épült, nem pedig arra, hogy vérkomolyan méregessük, ki vesz részt a zsűriben, vagy melyik előadás nyer.”

A POSZT-botrányról szóló cikkeinket itt olvashatják, az Udvaros Dorottyával készült teljes interjút pedig a legújabb Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.