Színház
Hauptmann-menza
Igazán nem állítható, hogy a magyar színházművészetnek meg a hazai közönségnek mindennapi kenyere lenne Gerhart Hauptmann 1903-as drámája, az ötfelvonásos Rose Bernd. Mert habár egyetlen kurta esztendő leforgása alatt eljutott a Nemzeti Színházba, ott sajna nem talált lelkes fogadtatásra, és ha minden igaz, ezt követően mindössze egyetlen, ám annál balcsillagzatúbb bemutatója volt Budapesten e színműnek: 1944 októberének közepén, Kiss Ferenc rendezésében, a nyilaspárti Madách Színházban, sorozatos légiriadóktól meg-megszakítva.
Máté Gábor a Narancsnak: "Bizonytalanság van a jövőt illetően"
Bár 6 millióval több a tao helyébe lépő többlettámogatást kapott a Katona, mint amennyit a 2018. évi jegybevétel alapján lehívhatott volna, (más intézményekhez hasonlóan) még nem jutott a teljes összeghez. Az önkormányzati választás fővárosi eredménye után a balliberálisnak bélyegzett színház életében "elvben majd most jön az aranykor", ám az igazgató ilyesmit a rendszerváltás óta még nem tapasztalt.
A fallikus falikút
A Kertész utcai Shaxpeare-mosóban megmossák Shakespeare-t. Betámolyog a színpad hátsó részébe Máthé Zsolt reneszánsz öltözetben – úgy kalimpál hosszú, harisnyás lábával, mint valami bekólintott Pampalini –, majd lassan elindul a proszcénium felé.
Csepp, csepp, csepp
Szép Ernő e két színdarabja 2012-ben Szegeden, Bezerédi Zoltánnak köszönhetően olvadt össze. Jó ötlet volt, így talán egy kicsivel érdekesebb kontextust kaphat a két, külön-külön nem túl izgalmas előadás.
Német szakemberek döbbentek le azon, hogy a magyar színházak mennyire tartanak a politikától
A színház feladata a társadalmi szerepvállalás, a politizálás. Magyarországon pedig nincs cenzúra, és a színház többeket érdekel, mint valaha - hallhattuk egy keddi szakmai beszélgetésen, ahol viszont kínos pillanatokat okozott, hogy a németek nem értették: a Radnóti miért nem tűzi ki a szivárványos zászlót.
Nyögte Mátyás
A sztori, vagyis a nagy király és a nagy költő csúnyán elmérgesedő barátságának históriája ismerős lehet számunkra, méghozzá nem csupán a Hunyadiak korából, hanem Pozsgai Zsolt színháztörténeti közelmúltjából is.
Exkluzív interjú Kulka Jánossal a Narancsban: "Felvállaltam, mi van velem"
Kulka Jánossal a betegségéről, az új munkáiról, a politikáról és a rehabilitációról is beszélgettünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.
Michael Haneke: „A politikamentes színház halott színház”
A Katona József Színház októberben mutatta be A fehér szalag színpadi változatát, az előadás Haneke 2009-es filmjének forgatókönyve alapján készül. Az Oscar-díjas filmrendezőt színházi múltjáról, az öregkorról és egykori munkatársáról, Pogány Juditról is kérdeztük.
Ennyit érünk
Az idén kétszeresére nőtt a Jászai-díjasok száma, amit ráadásul 65 év felett különösen megéri megkapni. A Blattner Géza- és a többi színházi díj esetében is egyre inkább a politikai erőviszonyok, és nem a szakmai érvek számítanak. Íme, néhány pikáns eset.
Kováts Adél: „Van lehetőség a visszakérdezésre”
2016-ban vette át a Radnóti Színház igazgatását, azóta folyamatosan játszik, és az előző évadtól a társulatvezetés mellett a kihelyezett játszóhelyekre is gondot visel, míg a színház mögötti ház felépítése be nem fejeződik. Az új évadról, a színházról, a színészetről, az erőszakról és a szabadságról kérdeztük.