rés a présen: Brémában lesz bemutatód hamarosan. Mi tudható erről?
Mészáros Máté: A Spektrum című előadás bemutatója október 24-én lesz látható a Theater Bremenben. Az Urban Screennel közösen készített produkciót a színház az egész évadban műsoron tartja majd, és reményeink szerint a Trafóban is látható lesz hamarosan. A darab egy kísérlet a fény és a mozgás összekapcsolására, emellett az előadói jelenlét különböző spektrumaiba enged betekintést. Vizuálisan, hangban és mozgásban is.
rap: Sokat dolgozol külföldön?
MM: Az aktív táncos pályafutásom első szakaszát a Szegedi Balettben töltöttem, majd tíz évig szerepeltem a külföldi táncéletben a CarteBlanche, a Lanonima Imperial és az Ultima Vez társulatok tagjaként. 2012-től pedig szimultán dolgoztam külföldön és itthon is. A CarteBlanche-sal alkalomszerűen még most is együttműködöm, az Ultima Vezzel pedig rendszeresen találkozom különböző formákban. Például workshopokat tartok számukra vagy asszisztálok Wim Vandekeybus társulatvezető és alapító különböző új munkáiban. Az elmúlt három évben Magyarország volt a bázisom, és innen utaztam külföldre. Munkában mindez olyan 70:30 százalékos megoszlást jelentett. Itthon többnyire a Goli Művészeti Stúdióban tanítottam, vagy az IDW és SUBLAB workshopokon. Jelen pillanatban pedig a Közép-Európa Táncszínház számára készítek új előadást.
rap: Mikor látható ez a darab?
MM: A KETten című előadás a Nemzeti Táncszínházban látható október 20-án. Hat táncos számára készült és a személyiség nélküli állapotot vizsgálja. Hogy milyen az, amikor folyamatosan közös térben kell lenni és valakivel fizikálisan állandóan kapcsolatban maradni. A birtoklás és a jelenlét problematikája érdekelt ezúttal egy táncelőadáson belül.
rap: Milyen terveid vannak még az évadra?
MM: A májusban készült A távolság mechanikája című előadás, a KETten, valamint a brémai Spektrum bemutatója után regenerációs időszakot iktatok be. Az előadások menni fognak a következő évadban, én pedig tanítani fogok, de alkotni nem. Muszáj egy kicsit kiürülni ilyenkor.
rap: Az Ultima Vez világhírű kortárstánc-együttes. Mit tettél a magadévá a szellemiségéből?
MM: Az ott eltöltött évek alatt sok cirkuszi artistával és urban dancerrel dolgoztam, így szélesedett a mozgáskészletem. Előadóként megtapasztaltam az intenzív turnézással járó életformát. Alkotóként viszont teljesen másképp működöm, mint Wim, a társulatvezető.
rap: Az United Space of Ambivalence című előadásod férfi táncosokról szól. Speciális a helyzetük a kortárs táncban?
MM: Szerintem nem. A szereplőválasztás pusztán egy fókusz. A célom az volt, hogy nézzük az adott problémát, koncentráljunk erre, ne a viszonyrendszerek megfejtésére. Ehhez képest majdnem minden alkalommal előtérbe kerül az egyneműség kérdése, hiszen a nézők személyes történeti háttérrel érkeznek az előadásra, és ez mutatja, hogy milyen a társadalom helyzete. Ezt próbálja kihasználni a darab utolsó jelenete, amelyben a közönséget kérdezzük a szerintük ott látottakról és az általuk bemondott szavakból készítünk egy improvizációt, s az lesz a darab zárójelenete. Néhány ilyen összegyűjtött szó a különböző előadásokból a teljesség igénye nélkül: love, seggszőr, létra, ambivalencia, homofóbia, angry birds, fence. A különböző kultúrkörökben nagyon máshogy rezonál ez a felvetés, és mindig pontosan mutatja a színházi gondolkodásukat, s közben a kortárs tánc befogadó, megengedő jellegét.
rap: Ki a legmenőbb férfi táncos most a világon?
MM: Az én világomban Bakó Tamás. Nagyon jó érzés vele együtt mozogni.
