rés a présen

Szintén kottából

Szamosi Zsófi színész

  • rés a présen
  • 2016. november 20.

Színház

rés a présen: Hol találkoztál a PanoDráma társulattal?

Szamosi Zsófi: 2011 óta játszom a társulat produkcióiban, többek között a Szóról szóra című darabban, a Tanulni, tanulni, tanulniban, Az igazság szolgáiban, és több alkalommal is részt vettem a társulat felolvasószínházi eseményein. Ezek a munkák azért különlegesek, mert itt az előadások szereplői nemcsak színészként, de kutatóként, társalkotóként is részt vesznek a munkában. A verbatim előadások anyagait mi gyűjtjük, interjúzunk, dokumentumok után kutatunk, így áll össze lassacskán egy előadás anyaga egy-egy jelenkori témával kapcsolatban.

rap: Bemutatóra készültök október 23-án. Mire számíthatunk?

SZZS: Maléter Pálné, Gyenes Judith életmonológját fogják hallani a nézők az én előadásomban, a PanoDrámát vezető Lengyel Anna rendezésében.
A munkafolyamatnak meghatározó része a 15 órányi interjúzás, majd az azt követő szerkesztés, melynek során elkészítjük a mintegy 70-80 percnyi dráma szövegét Garai Judit és Hárs Anna dramaturgok, Anna és én. A gazdag interjúanyag mellett sok fénykép (Szarka Zoltán) és bőséges videofelvétel is készült Judith lakásában, utóbbiból Balogh Balázs és Taskovics Éva készítik el a produkció fő vizuális elemét, a történet egyes fejezetei alatt futó háttérfilmet. A bemutató október 23-án lesz a Katona József Színház Sufnijában, ez telt házas, de kapható még jegy 29-ére, 30-ára, illetve november 3-ára és 17-ére is.

rap: Milyen egy szóról szóra elmondott monodráma próbafolyamata?

SZZS: Ez a monodráma ugyanazzal az intenzív kutatási módszerrel készül, mint a PanoDráma eddigi előadásai, de itt nem több oldalról járunk körbe egy témát, hanem egy ember szemüvegén keresztül látjuk és láttatjuk a Magyarország történetében ki­emelkedő pillanatsort, az 56-os forradalmat és annak egyik hősét, Maléter Pált egészen a ’89-es újratemetésig. Maléter özvegye, aki ma is jó egészségnek örvend, személyes adalékokkal szolgál az ’56-os eseményekkel kapcsolatban. Még nem játszottam monodrámát. A próbafolyamat egyik érdekessége, hogy az előadás legtöbb eleme közös gondolkodás alapján születik meg.

rap: Mesélj Maléter Pálnéról!

SZZS: 84 éves, intelligens nő, akinek az élete középpontjában még hatvan évvel később is mártírhalált halt férje és az 56-os forradalom áll. A történet elején fiatal lány, akinek a „197 centiméter magas és rendkívül fess” férfi elrabolta a szívét, s aki aztán rövid kétéves házasság után magára maradt, s aki máig is őrzi annak a narancsnak a héját, melyet az ő Palija hámozott meg utolsó együttlétük alkalmával a börtönben. Judith erejét nem tudta megtörni a másfél év bizonytalanság, sem a szeretett férfi kivégzése, noha még elbúcsúzni sem tudott tőle.

rap: Milyen más ünnepi előadásokat láthatunk még a PanoDrámától?

SZZS: November 4-én látható a Katona nagyszínpadán Bartsch Kata, Bezerédi Zoltán, Kovács Lehel, Mácsai Pál, Máté Gábor, Molnár Piroska és Urbanovits Krisztina és az 56-os Intézet oral history archívumának hatvan mélyinterjújából a PanoDráma alkotócsapata által szerkesztett Exodus ’56 című szcenírozott felolvasás, amelyet a Fortepan anyagából válogatott fényképek kísérnek. 23-án pedig a mi bemutatónkat követi a Csalog Zsolt Keserű boldogság című interjújából készült dráma, melyet Kari Györgyi ad elő szintén kottából. Ez 24-én és november 2-án is látható, én tavaly láttam, szerettem.

rap: Veled hol találkozhatunk még az évadban?

SZZS: Nemrég volt egy bemutatóm a Budaörsi Latinovits Színházban, a Hazudj inkább, kedvesem című előadás Znamenák István rendezésében, és tavaszszal lesz egy másik Pass Andreával a Jurányiban. Továbbra is játszom a futó előadásaimban Pintér Bélánál és a Mentőcsónak Újvilág című előadásában, valamint a Szív hídjaiban a Belvárosi Színházban.

rap: Van olyan nőfigura, akit szívesen eljátszanál?

SZZS: Nemrég olvastam Forgách András Élő kötet nem marad című könyvét, amelyben az édesanyjáról ír. Nagyon izgalmas, különleges személyiség és sors az övé. Ilyesfajta szerepeket szívesen játszanék.

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.