Kiállítás

Szivárvány Európa felett – Egy magyar bábművész Párizsban

Színház

Blattner Géza kora kiemelkedő bábművésze volt. Neve mégis kevesek előtt ismert. 1893-ban született, 1925-től Párizsban élt, ott alapította az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Színházat, amelynek kivételes alkotóközössége kísérletező bábszínházzá vált. A festőnek készült Blattner műhelye az európai bábjátszás legfőbb bázisa volt. Jelen tárlat nem csak arra a hiánypótló gesztusra vállalkozott, hogy megismerteti Blattnert, de a szerteágazónak tűnő, ám nagyon is koherens életmű egy részét is bemutatja. Csakhogy a kiállítás alapelemeit jelentő bábok a második világháborúban, illetve a művész halála után jórészt megsemmisültek. A fennmaradt műtárgyak egy része külföldi múzeumokba és magángyűjteményekbe került, a hagyaték hazai része pedig csekély. Ezekből a nehézségekből Hutvágner Éva kurátor igazi erényt kovácsolt: Blattner életművének bemutathatóságát több különböző egységre osztotta, emellett pedig „elveszett” tárgyakat hívott életre. Az életút rekonstrukciója már-már bámulatos lett, a majdnem semmiből, egy-egy fotóból, a művész saját nyilatkozataiból 3D nyomtatás segítségével teremtettek bábokat. Ezek egy-egy André Kertész-fotóval, Blattner grafikáival, kézzel festett önéletrajzi dia­sorozata darabjaival vagy korai vásári figurájával és sajátos billentyűs marionettjével jelentősen árnyalják a megidézett életművet. A képi és tárgyi relikviák felvonultatása és az ezekhez tartozó alapinformációk mellett kontextusteremtő, hasznos idővonal is segíti a látogatókat. Kevés a fejtágítós segédanyag, de most kivételesen több is elférne. Fájóan hiányzik az összehasonlítás lehetőségével kecsegtető bábos hivatkozási rész, amely a kiállításon kialakuló Blattner-képet, a feltételezett nagyságot – ha csak kicsit is – igazolná.

Bajor Gizi Színészmúzeum, nyitva október 15-ig

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.