Kiállítás

Szivárvány Európa felett – Egy magyar bábművész Párizsban

Színház

Blattner Géza kora kiemelkedő bábművésze volt. Neve mégis kevesek előtt ismert. 1893-ban született, 1925-től Párizsban élt, ott alapította az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Színházat, amelynek kivételes alkotóközössége kísérletező bábszínházzá vált. A festőnek készült Blattner műhelye az európai bábjátszás legfőbb bázisa volt. Jelen tárlat nem csak arra a hiánypótló gesztusra vállalkozott, hogy megismerteti Blattnert, de a szerteágazónak tűnő, ám nagyon is koherens életmű egy részét is bemutatja. Csakhogy a kiállítás alapelemeit jelentő bábok a második világháborúban, illetve a művész halála után jórészt megsemmisültek. A fennmaradt műtárgyak egy része külföldi múzeumokba és magángyűjteményekbe került, a hagyaték hazai része pedig csekély. Ezekből a nehézségekből Hutvágner Éva kurátor igazi erényt kovácsolt: Blattner életművének bemutathatóságát több különböző egységre osztotta, emellett pedig „elveszett” tárgyakat hívott életre. Az életút rekonstrukciója már-már bámulatos lett, a majdnem semmiből, egy-egy fotóból, a művész saját nyilatkozataiból 3D nyomtatás segítségével teremtettek bábokat. Ezek egy-egy André Kertész-fotóval, Blattner grafikáival, kézzel festett önéletrajzi dia­sorozata darabjaival vagy korai vásári figurájával és sajátos billentyűs marionettjével jelentősen árnyalják a megidézett életművet. A képi és tárgyi relikviák felvonultatása és az ezekhez tartozó alapinformációk mellett kontextusteremtő, hasznos idővonal is segíti a látogatókat. Kevés a fejtágítós segédanyag, de most kivételesen több is elférne. Fájóan hiányzik az összehasonlítás lehetőségével kecsegtető bábos hivatkozási rész, amely a kiállításon kialakuló Blattner-képet, a feltételezett nagyságot – ha csak kicsit is – igazolná.

Bajor Gizi Színészmúzeum, nyitva október 15-ig

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.