„Személy szerint azért fájó nekem az ügy, mert több örmény barátom is van, és Belváros önkormányzata jól működő testvérvárosi kapcsolatot ápol Jerevánnal. Sajnálatos, hogy Magyarország belekeveredett az örmény–azeri konfliktusba. (…)Ha valaki ebben az ügyben hibázott, az az volt, aki 2004-ben egy folyosóra szállásolt el egy azeri és egy örmény katonát.”
Figyelmébe ajánljuk
Feketelistákból még nem épült ország – civil szervezetek és sajtóorgánumok közös közleménye
Civil szervezetek és sajtóorgánumok közös nyilatkozatban állnak ki a kormány "átláthatósági" törvénye ellen.
Erőltetett párhuzamok
Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).
Hogy alakul három baráti pár dinamikája azután, hogy az egyik férfi egy fiatalabb nőt választ?
A négy évszak című sorozat Alan Alda nagy sikerű 1981-es filmjének adaptációja, de míg az eredeti inkább egy baráti társaság dinamikáinak változására koncentrált, a Netflix-show inkább az egyes kapcsolatok fénytörésében vizsgálja a csoportot.
Prokrusztész-ágy
A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).
Felelős nélkül
Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.
Sylvia Plachy fotóművész közel sem csak a fia, Adrien Brody miatt érdekes
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható kiállításon most meggyőződhetünk arról, hogy a közvetlenség, a barátságos, megértő figyelem, az apró, de jelentős részletek beemelése rendkívüli és izgalmas a munkáiban.
Mozgó falak
Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.
Mahler-liturgia
„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.
Angyalok Amerikában a Radnótiban – ez nem a homofóbia, hanem az „annyit is ér” világa
Nagy Péter István Küszöbön az ezredforduló címmel a két részből álló ikerdráma első darabját állította most színpadra. A látomásokkal és delíriumokkal gazdagított történetben a melegek a magukra és egymásra hagyottak kilátástalan közegét alkotják egy olyan társadalomban, amely a hatékonyságot és a növekedést tűzte ki célként.
Magyar-ukrán "kémjátszma": Orbán még közelebb lökte Magyarországot a szakadékhoz
Ha a magyar kémhálózat ukrajnai leleplezése valós tényeken alapul, akkor teljességgel értelmet nyer az orbánista honvédelmi miniszter beszéde is a háború „első fázisába” lépésről.
Gyurcsány a tettes
A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.