FUSZ Mátyás, KRISTÓF Krisztián, ZALAVÁRI András: A madarak tapsolnak, amikor felszállnak – Szemlélődési példagyűjtemény

  • narancs.hu
  • 2021. december 17.

Támogatott tartalom

A madarak tapsolnak, amikor felszállnak – Szemlélődési példagyűjtemény címmel jelent meg művészeti kiadvány a Kisterem kiadásában. A könyvtárgy frappáns gegek gyűjteménye egyedi grafikákkal, melyet lapozgatva az olvasó személyesnek hitt megfigyelései feloldódnak a kollektív élményben.

A kötet Fusz Mátyás, Kristóf Krisztián és Zalavári András – a Kisterem galéria által képviselt – képzőművészek azonos című, közös kiállításának összegzése. A tárlatra készülve, 2019-ben kezdtek el szemlélődési szokásokkal kapcsolatos interjúkat készíteni; barátaikat, ismerőseiket, a kortárs művészeti szcéna fiatal szereplőit és egymást kérdezték mindennapi felismeréseikről, a világ apró részleteire való rácsodálkozásaikról, mániákusnak tűnő játékaikról. Az interjúk nem elméleti, ideológiai, vagy leíró célra készültek, pusztán személyes percepciós játékok, megfigyelési szokások, rögeszmés vizuális tevékenységek archívumaként jöttek létre, konkrét szemlélődési példákra építve. Az összegyűjtött megfigyeléseket a három művész illusztrációkkal egészítette ki, az ebből született kiadvány kétszáz példát és közel százötven grafikát tartalmaz, afféle képzőművészeti "egyperceseket". Nem regény, nem kiállítási katalógus, nem képzőművészeti alkotás – egy percepciós példatár vizuális alapú megfigyelési szilánkokból, melyeket a külvilággal kapcsolatban lehet képekbe és szavakba önteni.

A kiadvány kapható: Kisterem, Írók Boltja, ISBN könyv+galéria, FUGA Budapesti Építészeti Központ, Láng Téka Könyvesbolt

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.