FUSZ Mátyás, KRISTÓF Krisztián, ZALAVÁRI András: A madarak tapsolnak, amikor felszállnak – Szemlélődési példagyűjtemény

  • narancs.hu
  • 2021. december 17.

Támogatott tartalom

A madarak tapsolnak, amikor felszállnak – Szemlélődési példagyűjtemény címmel jelent meg művészeti kiadvány a Kisterem kiadásában. A könyvtárgy frappáns gegek gyűjteménye egyedi grafikákkal, melyet lapozgatva az olvasó személyesnek hitt megfigyelései feloldódnak a kollektív élményben.

A kötet Fusz Mátyás, Kristóf Krisztián és Zalavári András – a Kisterem galéria által képviselt – képzőművészek azonos című, közös kiállításának összegzése. A tárlatra készülve, 2019-ben kezdtek el szemlélődési szokásokkal kapcsolatos interjúkat készíteni; barátaikat, ismerőseiket, a kortárs művészeti szcéna fiatal szereplőit és egymást kérdezték mindennapi felismeréseikről, a világ apró részleteire való rácsodálkozásaikról, mániákusnak tűnő játékaikról. Az interjúk nem elméleti, ideológiai, vagy leíró célra készültek, pusztán személyes percepciós játékok, megfigyelési szokások, rögeszmés vizuális tevékenységek archívumaként jöttek létre, konkrét szemlélődési példákra építve. Az összegyűjtött megfigyeléseket a három művész illusztrációkkal egészítette ki, az ebből született kiadvány kétszáz példát és közel százötven grafikát tartalmaz, afféle képzőművészeti "egyperceseket". Nem regény, nem kiállítási katalógus, nem képzőművészeti alkotás – egy percepciós példatár vizuális alapú megfigyelési szilánkokból, melyeket a külvilággal kapcsolatban lehet képekbe és szavakba önteni.

A kiadvány kapható: Kisterem, Írók Boltja, ISBN könyv+galéria, FUGA Budapesti Építészeti Központ, Láng Téka Könyvesbolt

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.