2004 óta, azaz idén 20 éve vezeti a Margitszigeti Szabadtéri Színházat. Hol tart most a színház?
Bán Teodóra: Jelentős fejlődést sikerült 2004 óta elérni, követve a szakmai és művészeti szempontokat, illetve a közönség igényeit, a fogyasztói szokásokat. A Margitszigeti Szabadtéri Színház különleges adottságú és elhelyezkedésű épületegyüttes. Budapest szívében élünk immár 85 éve – de nem csak a fővárosiak vagy az agglomerációban élők kedvelik, vonzza az ország minden részéből és a külföldről érkezőket is. Tudatosan nem fesztiválként aposztrofáljuk a játékidőnket, mert jóval nagyobb volumenben játszik a színház, sokféle műfajban kínálja szezonjait. Elődeim iránt kellő tisztelettel adózva, megtisztelő számomra, hogy immár a 20. szezonomat kezdhettem 2023-ban a színház vezetőjeként.
Már 85 éve is komoly igény mutatkozott arra, hogy a Királyi Operaháznak és a Nemzeti Színháznak nyári színháza, játszóhelye legyen. Ezt a kezdeti időszakot csodálatos archív felvételekből válogatott kiállítás mutatja be a színházunkban. Érdekesség, hogy a legtöbbet a Szentivánéji álom előadást játszották, mellette Vörösmarty Csongor és Tündéje és a János vitéz voltak a legnépszerűbb előadások. Az Operaház nyári játszóhelyeként a klasszikus, nagy operák is helyet érdemeltek, melyekre nemzetközi érdeklődés is mutatkozott. A szabadtéri színház az idegenforgalomra is alapozó játszási struktúrát visz, s ezt a stratégiát magam is folytattam. A kulturális turizmus jelentős iparág. Tarlós István főpolgármestersége alatt nyolc évig volt lehetőségem a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ igazgatójaként a tavaszi, őszi és a téli művészeti fesztiválokat és vásárokat szervezni, miközben a Margitszigeti Szabadtéri Színházat is vezettem. Komoly eredményeket, vendégforgalmat értünk el, a tartalomfejlesztésre épített kommunikációval, marketing tevékenységgel.
Említette, hogy sajátos adottságai vannak a Margitszigeti Színháznak. Az elhelyezkedésén kívül mire gondol?
BT: Minden tekintetben más, mint egy kőszínház, de különbözik az országon belüli nyári színházaktól is. Kiváló adottsága, hogy a fővároson belül van, mégis izolált a város forgalmától; a Margitsziget gyönyörű, hatalmas kertjének közepén, az emblematikus víztorony mellett helyezkedik el És melyik színházba lehet hajóval menni? Ez különleges lehetőség, hisz’ Budapest nappal és éjjel kivilágítva is páratlan látványt nyújt. Mindemellett a színpada is hatalmas, amely 2013-ban teljes felújítást és remek látványtetőt kapott – így lényegében fedett lett, alatta helyezkedik el a korszerű színházi fény és hangtechnika. Ezért is tudunk nagyoperákat, musicaleket, operettet vagy balett társulatokat is fogadni. A ’13-as felújítás nem csak a színpadot, de a nézőteret és a backstage-et, vagyis a kiszolgáló részeket is érintette. A korszerű, légkondicionált öltözőkben akár három-négyszáz művésznek és műszaki dolgozónak is helyet tudunk biztosítani. Hatalmas raktáraink, ahol az előadások díszleteit, jelmezeit tároljuk, próbák megtartására is alkalmasak egész évben. 4 hónap alatt 40 nagy kiállítású produkcióval, új bemutatókkal várjuk az érdeklődőket – ez nagyságrendileg egy kőszínház akár két-három évadának új bemutató számát is jelentheti.
Milyen a színház profilja?
BT: Azt szoktuk mondani, hogy „a Margitszigeti Szabadtéri Színház mindenki színháza”. Meg azt is mondjuk, hogy „Több mint színház! Élmény”. Komplex szolgáltatást nyújtunk, s ez az egyedi produkciókhoz tervezett vizuális látványt és a hang minőségét is jelenti, mely az aréna jellegű, háromezer fős nézőtéren ülő minden néző számára egyenértékű. Az, hogy mely műfajokat, milyen produkciókat, hazai vagy külföldi bemutatókat, együtteseket hívjuk meg, és azokat milyen arányban alkalmazzuk egy szezonban, tudatos, szakmai, értékesítési, közönségbarát és legalább annyira gazdálkodás szempontú konstrukció. A klasszikus zenei koncertek, balettek, opera gálák vagy nagy operák mellett szükség van a könnyedebb, szórakoztató, show jellegű előadásokra, rendhagyó műfajú koncertekre is, melyek mind más korosztályt, közönségréteget hoznak színházunkba.
Mit emelne ki az idei repertoárból?
BT: Mindegyik értékes és fontos eleme a nyári szezonnak. A szívemen viselem minden produkció sikerét, a közreműködő művészek ambícióit. Rájuk amúgy is vigyáznunk kell, hiszen a művész feladata a társadalomban a tanult mesterségükkel a hétköznapjainkat ünnepé varázsolni. Fontos számomra, mint minden színházvezető számára az, hogy a Margitszigeti Színházban fellépő művészek számára a legjobb feltételeket biztosítsuk. Gyerekkoromtól fogva az Operaházban nőttem fel, az Állami Balettintézet növendékeként 10-12 éves koromban már színpadon voltam. Balettiskolásként sok operában felléphettem, megtanultam a zenét, a szerepeket, és operarajongó is lettem. Minden zenét szeretek. A klasszikus zene csoda, a léleknek szól, ha töltődni akarok, azt hallgatok. A könnyűnek nevezett zenei irányzatokban a dallam, a harmónia az, ami megszólít. Jó példa lehet minderre a 2023-as szezonunk, melyben egyenértékű előadások sorakoznak egymás mellett: Verdi Attila című operája a hun királyról, Prokofjev Rómeó és Júlia balettja a Maribori Balett Társulat vendégjátékában, aztán a Golden Age, Pretty Yende és Nadine Sierra külföldi sztárvendégeink opera gálája, amelynek műsorán Bellini, Verdi, Rossini és Bernstein legszebb művei szerepelnek. Lesz tánc show a tangókirály Astor Piazzolla zenéjére, amihez a szimfonikus alapot az Óbudai Danubia Zenekar nyújtja majd, a Cotton Club Singers pedig Sinatra-dalokat tolmácsol. Varázslatos élményben volt része annak a 3000 nézőnek, akik a John Williams Jurassic Park filmzene koncerten, vagy a Grúz Nemzeti Táncegyüttes autentikus élőzenekaros produkcióján vettek részt. A nyitókoncertet immár 15. éve a Nemzeti Filharmonikusok fellépésével szervezzük. Ezt a hagyományt még Kocsis Zoltánnal indítottuk el – most Daniel Lozakovich, a kiváló hegedűművész lépett fel itt a Margitszigeten Dohnányi, Csajkovszkij, Camille Saint-Saëns műveivel. De színpadra került idén Szomor György és Petsik Péter zeneszerzők nagysikerű a Báthory Erzsébet opera-musicalja a Kolozsvári Magyar Opera előadásában, melyet tematikus perjáték és kiállítás kísért. És látogatóink egész napos gyereknapunkat és kiállításainkat is élvezhetik.
Régóta vezeti a Margitszigeti Szabadtéri Színházat, mi az, amit még ambicionál?
BT: Változatos és folyamatos kihívásokkal tarkított munka ez. A színházvezető élete nem tud mechanikussá válni: a szezonok összeállítása, a nemzetközi kapcsolatok fenntartása vagy a színház beruházásai mind az ő feladata. A színházvezetés felelőssége, hogy a szakmai program kialakításával a színház gazdaságos üzemeltetése is együtt mozogjon. A szakmai teljesítmény mellett a bevételi eredményre is figyelnünk kell. Kollégáim látják és partnereim is abban, hogy a ráfordítások és bevétel egyensúlyára törekedjünk. Minden egyes forintot igyekszünk jól hasznosítani azért, hogy a művészeknek legyen miből adni, hogy új produkciók születhessenek. Immár húsz éve teszem a dolgomat, de minden nap tanulok, az élet, a színház iskolájában. Bár a színház szezonokban működik, mégis a tervezés szempontjából ciklusokon átnyúló feladatok vannak. Hogy 20. évemet, szezonomat töltöm a Margitszigeti Színházban, azt az isteni gondviselésnek és természetesen a fenntartóimnak köszönhetem. A Margitszigeti Szabadtéri Színház 2019 óta kettős fenntartású konstrukcióban működik, az épület a fővárosé, a működési költségeket pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozza.
Nehéz gazdasági helyzetben élünk. Mennyire érintette ez a színházat? Változott a büdzséje?
BT: 618 millió forintot kapunk az államtól, abból gazdálkodunk és a jegybevételből. A büdzsénk csak annyiban módosult, hogy a működési költség fölött a különböző bemutatók megvalósítására vagy az épület karbantartására, a technikai igények fejlesztésére általában pályázatokat írunk, és ezek az összegek változhatnak.
(X)
