chili & vanilia - Narancsot télire

  • .
  • 2008. december 4.

Trafik

Hihetetlen, hogy valaha nem is létezett. Ahhoz képest, hogy milyen természetes a jelenléte a hétköznapi konyhán, meglepő, micsoda hosszú és kacskaringós úton jutott el idáig.
A kereskedelmi szempontból legfontosabb és legelterjedtebb édes narancs Európában tulajdonképpen fiatal gyümölcsnek számít - alkalmasint a mandarin és a pomeló (leginkább a grépfrútra hasonlító világoszöld, édes citrusféle) keresztezéséből született. Évszázadokon át csak őshazájában, Kínában ismerték (nagy valószínűséggel nem frissen facsart reggeli narancslének), fűszerkereskedők révén került végül Európába az 1400-as években. A portugálok a 16. század elejére terjesztették el a mediterrán térségben. Különböző fajtái - a keserűtől az édesig, a mag nélküli Navel narancstól a drámai vérnarancsig - oly sokféleképpen használhatóak, hogy egy lapszámot meg lehetne velük tölteni, de nekem van egy desszertjavaslatom, akár az ünnepi asztalon is megállja majd a helyét.

A recept egyszerű, egyetlen odafigyelést igénylő eleme a karamella elkészítése. Érdemes nagy adagot készíteni, mivel tapasztalatom szerint gyorsan és feltűnésmentesen "elpárolog". Ha összeállítása után csak kevés ideig hagyjuk állni, a karamella megdermed, és vékony, roppanós réteggé lesz a gyümölcsön. Ha később adjuk fel, sűrű, füstös-édes sziruppá olvad össze a narancs levével. A cukorhoz adhatunk fűszereket, pl. őrölt kardamomot, fahéjat, de akár finomra aprított friss zöldfűszereket, pl. rozmaringot vagy kakukkfüvet is keverhetünk hozzá.

Vaníliás-karamellás narancssaláta

Hozzávalók (2-4 adag)

4 közepes méretű narancs

8 dkg kristálycukor

4 ek. narancslikőr vagy rum

fél rúd vanília

A narancsokat kifilézzük: a gyümölcs két végét levágjuk, vágódeszkára állítjuk. Egy nagyon éles késsel a felső végénél indulva, a gyümölcs kerek formáját szorosan követve, 4-5 darabban, függőlegesen, fentről lefelé haladva, levágjuk a héját, úgy, hogy a gyümölcsön egyáltalán ne maradjon fehér hártya. Ekkor vagy óvatosan kiszeljük a cikkelyeket az elválasztó hártyák közül, vagy felszeleteljük a narancsot. Egy lapos edényben, pl. jénaiban, elrendezzük, meglocsoljuk a narancslikőrrel, legalább fél órára állni hagyjuk. Elkészítjük a karamellát: a fél vaníliarudat felhasítjuk, a magokat kikaparjuk, összekeverjük a cukorral. Egyenletesen egy vastag falú lábasba szórjuk, lassú tűzön keverés nélkül felolvasztjuk, majd karamellizáljuk, amíg szép, sötét borostyánszínűvé válik. "vatosan a narancsra csorgatjuk. Mivel nagyobb mennyiségű narancshéjunk marad, ezt még filézés előtt lereszelhetjük, szobahőmérsékleten terítsük ki egy konyharuhán, néhány óra alatt szárítsuk meg. Kávéőrlőben kevés kristálycukor hozzáadásával őröljük finomra. Ez a "citruspor" néhány hétig eláll, használhatjuk szárnyasok, sültek bedörzsöléséhez, desszertekre.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.