Kiállításának és budapesti látogatásának tiszteletére vacsorára került sor, amelyen a művész tiszteletére főztek. Terítékre került a tarhonya, amely Spoerri kedvence, gyakran főzi is magának. A borjúnyelv-pacal-marhafartő fogástrió egyetlen állat táplálkozásához kötődő szerveire épült. A pacalos fogásnál a vendégek dobókockával dobtak, és aki ugyanazt a számot dobta, mint amelyet az utolsóként dobó Daniel Spoerri, az meglepetésként kis adag kaviárt kapott az ételre. A játék Spoerri egyik legnagyobb port kavaró bankettjére reflektált, amelyen az alacsony számot dobó vendégek szegények eledelét, a magas számot dobók a gazdagok konyhájának ételeit kapták. A legnagyobb sikert talán a záró fogásként tálalt grízes tészta aratta, amely földszínű morzsával és ehető virágokkal borított sírhalmot szimbolizált. Ha igazán stílszerű lennék, disznólábat vagy pacalkocsonya-receptet ajánlanék, maradok azonban a biztosabb terepen, egy kiváló grízes desszerttel, sírhalom nélkül. Különlegessége, hogy a grízt főzés előtt megpirítjuk.
Vaníliás grízpuding sült meggyel
Hozzávalók (4-6 adag)
5 dkg vaj
8 dkg búzadara
0,5 liter tej
1 vaníliarúd
csipetnyi só
6 dkg cukor
2 tojásfehérje, kemény habbá verve
30 dkg kimagozott meggy
1 citrom reszelt héja
2 evőkanál barna cukor
2 teáskanál étkezési keményítő
1 evőkanál meggylikőr
A grízpudinghoz a vajat egy serpenyőben megolvasztjuk, majd világosbarna színűre pirítjuk a búzadarát. A tejet forráspontig melegítjük a vaníliarúd kikapart magjaival és csipetnyi sóval. Hozzáadjuk a megpirított búzadarát és a cukrot. Néhány percig főzzük, amíg kissé besűrűsödik. Kissé lehűtjük, amikor langyos, óvatosan összeforgatjuk a tojásfehérjehabbal. Poharakba vagy üvegtálkákba töltjük. A meggyhez a sütőt előmelegítjük 220 fokosra. A meggyet összeforgatjuk a cukorral, citromhéjjal, meggylikőrrel és a keményítővel. Alufóliával bélelt tepsire vagy hőálló tálba terítjük, 20 percig sütjük, végül rágrillezünk, hogy kissé karamellizálódjon. A grízpudingra halmozzuk.
A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com
