tévésmaci - A vadszamár jó tanácsai

  • .
  • 2011. június 30.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché nyomát ütvén bottal, beléptünk Csiccse-Zsebő, khm, magándetektív (Tony Pinker és társai teljes jogú megbízottja) udvarára, az öreg diófa felé kalauzolt minket, volt ott egy pad meg pár rönk, ülni is lehetett rájuk, de asztalnak is elmentek. Ám mielőtt letelepedtünk volna, Csiccse megkérdezte: biztos, hogy ennyien kellünk ehhez? Bútorraktár és Lenolaj amúgy is marhaságnak tartották, hogy magánkopóhoz forduljunk, úgyhogy kapva kaptak az alkalmon, mi már itt sem vagyunk, mondta az egyik, tán még vigyorogtak is hozzá.
'szintén megmondva, nekünk is voltak kétségeink, de már furcsa lett volna visszakozni. Nehezítette a helyzetet, hogy csak kérdéseket akartunk feltenni, eszünk ágában sem volt semmilyen megbízást adni, még kevésbé munkadíjat fizetni. Hát, legfeljebb felállunk - bár ez sem látszott veszélytelen opciónak. Bútorraktár és Lenolaj már éppen el balra, amikor a nyári konyhából kilépett egy fiatal nő, a feleségre tippeltünk, és a távozók felé intett, jaj, ne vigyék már el az álmunkat, kerüljenek kicsit beljebb, kóstolják meg a köménypálinkát! Alig egy perce hallottuk azt az alpári női hangot ("hun vagy-e már?"), az nem lehetett ez a kedves, nyílt, őszinte tekintetű, tiszta fiatalasszony, akitől még az a brontes ember is annyira megrémült, hogy beinvitált minket is, az idegeneket. Bútorraktár és Lenolaj összenéztek, s mintha egy pillanattal korábban nem is akartak volna inalni világtalan világig, megindultak a nyári konyha felé. Kell itt lennie még valakinek tehát! Csiccse nem szólt egy szót sem, végre leültünk a diófa alá. Kegyedék pedig a fotőjbe, mert kezdődik a műsor. Amiről ezúttal annyit külön is megjegyeznék, hogy remélem, minél több ponton megváltozik, és a tévécsatornák nagy számban szedik elő Peter Falk filmjeit, különös tekintettel arra a kettőre-háromra, amiért belül a helybéli lágyszívű (és agyú) kritikus is oly odavan.

Pénteken (1-jén) este kilenckor az 'rült nők ketrece című francia marháskodás kerül terítékre a Filmmúzeumon. Nem túl épületes jelenet, de bevallom, hogy én azt bírom a legjobban benne, amikor a csávók - Michel Serrault és bandája - kinn vannak valami pályaudvaron, s ha elindul a vonat, az ember majdnem megszakad a röhögéstől, mert ezek a félcédulások a peronról felugrálva sorra pofozzák fel az ablakon kihajolva búcsúzkodókat, akik nagyon ostoba arcot vágnak az inzultus észlelésekor. Még egy vallomással tartozom, már délután (15.15-kor) megnéztem ezen a csatornán a Ninocskát, ami ugyancsak lerótta tiszteletét a franszia magas kultúra lábánál, vagyis a fejénél, lévén szó ugyebár kalapdivatról benne. Szerintem az est méltó megkoronázása lesz a Dunán 22.40-kor az Ördöngösök 1954-ből, fekete-fehérben. Mint tudjuk, Henri-Georges Clouzot, a híres fr. rendező a híres fr. bűnügyi írópáros, Bolieau és Narcejac híres regényét vitte itt vászonra. Szép este lesz, veszek franciasalátát hozzá - öngall.

Szombaton egy angol krimivel próbálok felejteni, dettó a Filmmúzeumról. 22.45-kor kezdődik A gyilkos bennem van. Bennem meg a franciasaláta, asszed' jobb?

Vasárnap 18.10-kor maradva még mindig a múzeumi csatornán, megnézem A canterville-i kísértetet, mert abból a rossz is jó, szemben a franciasalátával, ugye. Lesz még egy Tim Burton-darab a tv2-n, 22.10-kor, Az Álmosvölgy legendája. S mindenkit lebeszélnék az m1-en 23.20-kor kezdődő Három szín - Kék című filmről, mert az az európai álfilm egyik díszpéldánya. A Cinemaxon 21.40-től Marlon Brando és Jack Nicholson, na, miben?

Hétfőn egy érvényes és egy lejárt szavatossági idejű klasszikus, önök döntenek, hogy melyik melyik. A Cinemaxon este nyolckor Hátsó ablak. A Filmmúzeumon 0.25-kor A kis Valentino.

Kedden is dönthetnek ugyanebben a kérdésben: Oldás és kötés, Filmmúz., 14.25.

Szerdán egy szovjet film az m2-n, 0.45-kor, a Srácok (1984-es, eddig Nehéz fiúk volt a címe).

Csütörtökön A szénbányász lánya (Cinemax, 16.10), utána meg Kusturica ugyanott. Emlékszel Dolly Bellre? Igen. Tehát kihagyom. Önök is szelektáljanak vadul!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.