IMPAC-DÍJ Rawi Hage nyerte az idei dublini Impac-díjat: a 100 ezer fonttal járó elismerést De Niro's Game című regényével érdemelte ki a 44 éves, libanoni származású, Kanadában élő író. Az 1980-as évek polgárháborús Bejrútjában játszódó, angolul írt mű címe arra a filmjelenetre utal, ahol a Szarvasvadászban Vietnamban orosz rulettet játszik az amerikai színész. A korábban fotósként dolgozó szerző gyerekkorában franciául tanult, az angollal csak 18 éves korában, cserediákként kezdett ismerkedni. Első regényével most olyan írókat előzött meg, mint Philip Roth, Thomas Pynchon és Margaret Atwood.
TORDY A NEMZET SZÍNÉSZE Tordy Gézát választották meg a Raksányi Gellért elhunytával megüresedett helyre. 2000-ben Agárdy Gábor ( 2006), Berek Kati, Bessenyei Ferenc ( 2004), Darvas Iván ( 2007), Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit ( 2002), Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért ( 2008), Sinkovits Imre ( 2001) és Törőcsik Mari alkotta az első tizenkettőt, az elhunytak helyére eddig Avar István, Komlós Juci, Zenthe Ferenc ( 2006), Szabó Gyula, Király Levente és Bodrogi Gyula került. A nemzet színészei életük végéig havi 500 ezer forintban részesülnek.
BOB DYLAN FESTMÉNYEI Tavaly októbertől idén februárig a chemnitzi Kunstsammlungen termeiben debütált festőművészként Bob Dylan, s most az alapításának 25. évfordulóját ünneplő jó nevű londoni Halcyon Galleryben is bemutatták The Drawn Blank Series című, mintegy háromszáz festményből álló sorozatát. Az élénk színviláguk miatt posztimpresszionista hatásokat sejtető enteriőrök, tájképek, aktok és portrék első vázlatai 1989 és 1992 közötti turnéin készültek, s a német galéria igazgatójának felkérésére fejezte be és festette meg őket. A londoni kiállítás július 13-ig tart nyitva.
VESZÉLYBEN A LABOR Nyílt levélben hívja fel a kortárs művészeti tevékenységet fontosnak tartó köz figyelmét a Labor - vagyis a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület és a Magyar Képzőművészeti Egyetem által működtetett kutató- és kiállítóhely - arra, hogy az V. kerületi önkormányzat döntése értelmében június 30-án véglegesen ki kell(ene) költözniük a Képíró u. 6. alól. 1994-től a Stúdió Galéria működött itt, ez alakult át 2007-től Laborrá. Évi hatmillió forintos költségvetéséből az eddigi havi 15 ezer forintos bérleti díj helyett havi 60 ezret kellene fizetnie - 2004-ig visszamenően. Lapzártánkig még nem jött el a teljes vég, a Labor hosszabb ideje keresi a tárgyalási lehetőséget, s a hvg.hu (két másik, létében fenyegetett fővárosi kortárs kulturális kezdeményezés, a SÍN és a Lightbox helyzetét is taglaló) írása szerint a kerületi vagyonkezelő is nyitott a tárgyalásra, csak valahogy egyelőre nem sikerült szerét ejteni (részletek: labor.c3.hu).
MARX, SZEMT'L SZEMBE Augusztus 31-ig a Modern Marx Ideiglenes Múzeumaként funkcionál a világ legnagyobb fejplasztikája, a 13 méter magas chemnitzi Karl Marx-emlékmű: a linzi művészeti egyetem hallgatói és a schneebergi alkalmazott művészeti szakiskolások közös projektjeként lépcsőrendszert építettek az 1971-ben felállított szobor köré, így az érdeklődők mindennap 11 és 20 óra között farkasszemet nézhetnek Lew Kerbel alkotásával, s elgondolkodhatnak a hátteréül szolgáló, Kommunista kiáltványból vett idézeteken. Vagy bármi máson, ami eszükbe jut a városban, melyet 1953-1990 között Karl-Marx-Stadtnak neveztek.
KÁDÁR-KORI LENYOMATOK Túl a Nagy Imre-per hanganyagának az eljárás és az ítélet-végrehajtás 50. évfordulójára időzített felidézésén (lásd Mink András cikkét: Narancs, június 12.) és a hozzá kapcsolódó dokumentumok megjelentetésén (A per - Nagy Imre és társai 1958, 1989) az 1956-os Intézet két friss kiadványban idézi fel a közelmúlt történetét. Jelentések hálójában címmel Rainer M. János írt monográfiát Antall József 1957-1989 közötti állambiztonsági megfigyeléséről. Még középiskolai tanár, könyvtáros, muzeológus, majd múzeumigazgató korában két tucat hálózati személy jelentett folyamatosan és különösebb következmény nélkül az ország majdani miniszterelnökéről - köztük közeli barátai is. Tükörszilánkok - Kádár-korszakok a személyes emlékezetben címmel Kovács Éva szerkesztette kötetbe az MTA Szociológiai Kutatóintézetének égisze alatt folytatott kutatások nyomán született tanulmányokat.
Az 1956-os Intézet által befogadott másik projekt a vizuális emlékezetet szolgálja: a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakmai Kollégiumának kezdeményezésére megkezdődött a magyar fotográfia meghatározó életműveinek feldolgozása. Az első menetben, egységes szempontrendszer alapján Almásy László, Balla Demeter, Féner Tamás, Gadányi György, Nádor Ilona és Tarczai Béla életútjának dokumentumait és legfontosabb munkáikat tették fel a rev.hu címen elérhető honlapra.
