mi a kotta? - Hol a kotta?

  • .
  • 2010. augusztus 12.

Trafik

Ha az elkövetkező napokban váltig Budapesten időzünk, s itt keresünk magunknak zenei programot, akkor jószerint elkötelezzük magunkat Verdi oly gyakran, s hozzá oly igazságtalanul megmosolygott Trubadúrja mellett, hiszen a főváros közigazgatási határain belül elsősorban a Budafest két opera-előadása tetszik ígéretesnek (Operaház, augusztus 15. és 17., hét óra).
Kétség sem férhet hozzá, az elorzott gyermek végzettörténete az itthon elérhető Verdi-specialisták legjavát lépteti a boldogult emlékű Vámos László rendezésébe, minekutána a négy főszerepben Sümegi Esztert, Wiedemann Bernadettet, Fekete Attilát és Fokanov Anatolijt találjuk majd, s ilyesformán az előadások nagyromantikus kimenetele garantáltnak tekinthető. Egyebekben Pest csupán egy másik jogos lázadás sztoriját kínálja, igaz, immár a XX. század virággyermekeinek közegéből: a Vajdahunyad várában ugyanis a Musica Sonora Kamarazenekar tagjai és szövetkezett társaik a Hair klasszikus zenei átiratát adják Beethoven 7. szimfóniájával összepárosítva (augusztus 12., fél kilenc). S mivel e hétvégén a szegedi Dóm téren is debütál a Bagó Bertalan által rendezendő nagyszínpadi Hair, e heti illusztrációnk az asztalon táncoló Bergert mutatja Forman mester filmváltozatából.

Túl a fentieken, a hét izgalmait vidéken, pontosabban fogalmazva Budapesten kívül kell keresnünk. Példának okáért a Zempléni Feszti-vál kistérségében, ahol is - egy nappal a pesti Azucena előtt - Wiedemann Bernadett Verdi Requiemében énekel majd mások mellett a nagy és kormos finn basszus, Jaako Ryhänen társaságában, Hollerung Gábor ütemezésére ügyelve (Rákóczi-vár, augusztus 14., nyolc óra). Vagy hát fordíthatjuk kocsirudunkat Eszterháza irányába is, ahol a hétvégén újabb imponáló szakasznyit teljesít Vashegyi György és Orfeo Zenekara a koncerttermi Haydn-összkiadás maratoni távjából. A három koncerten (augusztus 13., 14., 15., fél nyolc) ugyanis a 86-os és a 92-es sorszám közé eső összes szimfóniát eljátsszák majd Vashegyiék az egyetlen 87. szimfónia kivételével - zömmel francia megrendelésre íródott műveket tehát, melyek közé amúgy - merőben intuícióellenes módon - az Oxford melléknevű 92. G-dúr szimfónia is tartozik.

S végezetül, ámde elsősorban péntektől itt lesz nekünk Kaposvár, ahol is pénteken nyit a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál - első ízben, azonban rögvest a legmagasabb fesztiválszintet belőve. Kocsis Zoltán és Joshua Bell, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, s még jó tucatnyi más, szavatoltan nagy hangszeres művész kamarázik majd egy teljes héten át a Chopin előtt, Schumann után alcímű, s ilyeténképp felettébb tágra szabott tematikával kecsegtető sorozaton. Programjából akár a nyitóest Mendelssohn-Stravinsky-parádéját (Szivárvány Zeneház, augusztus 13., hét óra), akár a közönség számára a mester és tanítvány, azaz Rados Ferenc professzor és Kocsis Zoltán együttmuzsikálását, valamint Kocsis és Bell Kreutzer-szonátáját tartogató szombati matinét (református templom, augusztus 14., tizenegy óra), akár a Prokofjev héber tematikájú nyitányával induló és Jevgenyij Nyesztyerenko felléptével dúsított vasárnap estét (református templom, augusztus 15., hét óra) csakis a legmelegebb szavakkal ajánlhatjuk az olvasó figyelmébe.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.